Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
992 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meg akarom nyugtatni valamennyi jogászt, aki holnaptól ügyvéd aka r lenni, ha nem is holnaptól, de rövidesen lehet ügyvéd. Az igazságügyminiszter- jelölt Balsai dr. 1990. május 22én mondotta ezeket az optimista szavakat. Akkor alig pár hete képviselők a Kormány megalakulása előtt még joggal reménykedhettünk abban, hogy ez a holnap nem egy egész esztendőt fog majd jelenteni. Akkor még a törvényhozás viszontagságaiban alig edzett lelkesedéssel és optimizmussal néztünk a magyar jogrendszer gyorsan átalakulni vélt jövendőjébe. A mostani Parlamentben ügyvéd képviselőtársaink lelkiismeretfurdalástól gyötörve lobbizták bele a parlamenti napirendbe a hosszú hónapokkal ezelőtt benyújtott 568. sz. törvényjavaslatot. Az aggódás oka az volt, hogy egy ilyen törvényjavaslat az ország számára oly fontos gazdasági törvények elől venné e l az időt. Ezért azután minél rövidebben meg kell oldani a javaslat vitáját, és minél kevésbé legyen feltűnő. Nem osztom ezt az aggodalmat. Jómagam ügyvéd nem vagyok, de jogászként megértem, képviselőként pedig egyszerűen elengedhetetlennek tartom a jelenl eg fennálló feudális jogi képviseleti rendszer átalakulásáért folytatott erőfeszítéseket. Nincs oka senkinek lelkiismeretfurdalásra egy olyan törvényjavaslattal kapcsolatban, amely ezt célozza meg. Egy piaci elven működő egységes jogi képviselet elengedhe tetlen segítője a gazdasági átalakulásnak. A szabad jogi képviselet éppen olyan infrastrukturális feltétele a gazdaságnak, amennyire egy jól működő telefonrendszer vagy egy korszerű úthálózat. A jogászság története is mutatja, hogy a nagy piaci, gazdasági jellegű fellendülések során mindig megszülettek a termékeny történelmi szövetségek, az értelmiségi alapú jogászság, az ügyvédség és a felfelé menő, gyarapodó polgárság között. Az ügyvédség által közvetített jogi tudás a piacgazdaság zökkenőmentes működését segítette, s egy modern gazdaság elképzelhetetlen az ügyvédi mesterség szabad űzése nélkül. A Parlament a többi gazdasági és infrastrukturális feltétellel összehasonlítva még könnyebb helyzetben is van az ügyvédség tekintetében, mint egy telefonhálózatnál . Telefonhálózatot jogszabállyal létrehozni nem lehet. Egységes, céhes kötöttségektől mentes, a szabad piacot szolgáló és kiszolgáló ügyvédség kialakulásának feltételeit néhány avítt jogszabály eltörlésével meg lehet teremteni. Hogy ez milyen egyszerű, ahh oz elég a szomszédos Csehszlovákiába átmennünk, ahol ezt a lépést már majdnem egy évvel ezelőtt megtették. Hogy mi eddig miért késtünk, lehet magyarázni a törvényhozás eddigi terheivel, de azt már nehezen tarthatom magyarázhatónak, hogy csaknem egy év elte ltével az 568. sz. javaslatot illetően még mindig csak egy bevallottan következetlen átmeneti megoldással bajlódunk. A javaslat indoklása így szól: "A távlati cél a jogi képviselet egységes jogi szabályozása, ennek kidolgozása azonban hosszabb előkészítést igényel." Tudomásom szerint itt már nagyon hosszú előkészítés folyt. Nem értem, hogy az Igazságügyi Minisztériumban még a mostani Kormány hivatalba lépése előtt az egységes jogi képviseletről folytatott szakmai előkészületek tapasztalatait, a lefolytatott érdekképviseleti és tudományos egyeztetés eredményeit miért ne lehetne hasznosítani. A Kormány a javaslat benyújtásakor már sejthette, hogy annak napirendre vétele el fog húzódni. A jogásztársadalom úgy tudta, hogy már tavaly szeptemberben el fogjuk fogad ni az átmeneti törvényt. A Kormány fél év alatt már előállhatott volna – a benyújtás óta – egy végleges javaslattal, s közben visszavonhatta volna a jelenlegit. Az egységes magyar jogi képviseleti rendszer ügye lehet, hogy még további éveket fog késni, mer t a mostani javaslat nem teremti meg ezt az egységes rendszert. Mindez egy olyan területen, ahol néhány tollvonással meg lehetne oldani a gondok jelentős részét, a kapkodás, az átgondolatlan ütemezés példájával állunk tehát most is szemben. Nem értek egyet a miniszter úrnak azzal a véleményével, hogy azért nem lehet az egységes jogi képviseletet megvalósítani, mert az egész igazságügyi koncepció hiányzik. Véleményem szerint az ügyvédi törvénnyel külön is lehet foglalkozni ebben a tekintetben, és a későbbiek ben hozzá lehet igazítani ezt a kérdést, s meg lehetett volna már most oldani az egységes ügyvédi képviseletet.
