Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
984 munkaközösséggel összevonni, vagy a munkaközösség taggyűléseinek határozatát különösebb indokolás nélkül hatályon kívül helyezni. Erre – erre az utóbbira – akkor lesz lehetőség mint ö nkormányzati szerv, hogyha ez a határozat jogszabálylyal vagy az alapszabállyal ellentétes, illetőleg az ezzel kapcsolatos egyéb szabályokat megsértve megalapozatlan. Az Ügyvédi Kamara egyébként az ügyvédség területi önkormányzati szerve. A javaslat fennta rtja azt, hogy minden megyében és a fővárosban kamarai szervezettségű önkormányzati testületi szerv működik. Úgy foglalja össze a Kamara feladatait, hogy a Kamara érdekképviseleti jellegét juttatja elsősorban kifejezésre, és mellőzi azt a jelenlegi rendelk ezést, hogy a Kamara szervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédek, illetőleg az irodák tevékenységét. Ezek tehát megszűnnek. Ami a kamarák működéséhez szükséges költségeket illeti, az jelenleg a munkaközösségeket terhelő hozzájárulásként mutatkozik, ennek helyébe értelemszerűen a kamarai tagdíj kell, hogy lépjen, hiszen a Kamarának nemcsak a munkaközösségben vagy irodában dolgozó ügyvédek, hanem az egyéni ügyvédek is tagjai lesznek, tehát így kellett szabályozni a fizetési kötelezettség alanyainak körét. A Kamara operatív testülete az elnökség, ennek feladatai a javaslat alapvető koncepciójával összhangban változnak. Így a jövőben az elnökség határozza meg annak a szempontjait, hogy milyen irodahelyiség a megfelelő. Nem lesz viszont elnökségi feladat az ügyv édnek és az ügyvédjelöltnek az irodába való beosztása, az ügyvédjelölt alkalmazása, az ellenőrzés, a vezetők és vezetőhelyettesek díjazása. Nem sorolom fel mindazokat az igen széles körű jogosítványokat, amelyek tulajdonképpen további beavatkozást jelentet tek az ügyvédi tevékenység alapszférájába, az ügyvédi irodákba. Egy újdonságként megjelölt feladatot azonban a javaslat tartalmaz, ami a Kamara elnökét illeti meg, egy sajátos fegyelmi jellegű jogkör, ami figyelmeztetésben való részesítési jogosítványt jel ent az ügyvédnek olyan magatartása ellen, amely ugyan kifogásolható, de nem valósítja meg a fegyelmi vétség súlyát. Az ügyvédség másodfokú önkormányzati szerveként – országos szerveként – a jelenleg működő Országos Ügyvédi Tanács helyébe az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége lép. Az új elnevezés egyrészt jobban kifejezi a megváltozott feladatkörét, ami abban áll, hogy az ügyvédség érdekeinek képviseletét, alkotmányos és egyéb törvényes jogainak hatályosulását figyelemmel kísérje, és ebben aktívan részt veg yen. Ugyanakkor még kiemelném ennek a szervnek a jogosítványai közül azt, hogy jogosult az Ügyvédi Kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének a határozata hatályon kívül helyezésére, hogyha az jogszabállyal ellentétes. Tisztelt Országgyűlés! Beszéln i kell még az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos, korábbi felfogás szerint úgynevezett állami felügyelet sorsáról. A javaslat szakít ezzel a felfogással, tehát az ügyvédség, az ügyvédek és szervezeteik felett nyilvánvalóan indokolatlan állami felügyeletet gyakorolni. Az egész szabályozás arra épül, hogy ennek meg kell szűnnie. Az új szabályozás szerint az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol, de ez nem általában az ügyvédségre, hanem a Kamarák és a Kamarák országos szövetségének tevékeny ségére vonatkozik. A miniszter jogkörét illető alapvető változás, hogy – mint ahogy említettem – nem tartalmazza a létszámra vonatkozó jogosítványokat, tehát a létszámmegállapítási jogosultságot. A törvényességi felügyeleti jogkörből következik, hogy egye s jogsértések megszüntetése érdekében intézkedést tehet a miniszter. Így a Kamara, illetőleg az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének határozatával vagy szabályzatával kapcsolatban, hogyha az jogszabállyal ellentétes, hatályon kívül helyezheti, de megvált oztatási joga nincsen. Röviden szólni szeretnék még az ügyvédjelöltekkel kapcsolatos új helyzetről, a javaslat szerint szándékolt új helyzetről.
