Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
976 Rendkívül lényegesnek tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat 15. szakasz 3. bekezdésében tervezett feljogosítás, az, hogy az igazságügyminiszter a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben meghatározhassa a rendelettel a közigazgatási ügyszakba tartozó ügyek körét, ne kerülhessen be a törvénybe. Rendkívül aggályosnak tartjuk jogalkotási szempontból azt, hogy egy ilyen rendkívül fontos kérdésben, amelyet egyébként az Alkotmánybíróság már minisztertanácsi rendelettel helyezett hatályon kí vül, az Országgyűlés jelenleg minisztert jogosítson fel a kör meghatározására. Ezért mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a feljogosítás ne kerülhessen be, ezt a kört a módosító indítványainkkal megkíséreljük úgy meghatározni, hogy maga az Országgyűlés foglaljon ebben a kérdésben állást. Fontosnak tartjuk a személyi kizárások kérdésében azt, hogy az államigazgatási – most már közigazgatási – szervek dolgozói hosszabb ideig ki legyenek zárva azokból az ügyekből, amelyekben még a közigazgatási feladatkörü kben jártak el, ha átkerültek esetleg a közigazgatási bírósághoz. Garanciális szabály a módosító indítványunk, hasonlít a korábban bíróként működő jelenlegi ügyvédek, jogtanácsosok alkalmazási tilalmához, illetőleg korlátjához. A mostani vitában megdöbbené ssel hallottuk a költségvetéssel kapcsolatos problémákat. Egészen egyszerűen nem tudjuk megérteni a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogyha 1989. október 23án az Alkotmány tartalmazta, hogy ezt a kérdést meg kell oldani, akkor az elmúlt évnek a költ ségvetésébe a várható kiadások miért nem kerültek be. Teljes mértékben egyetértek Remport Katalinnak, illetőleg a bizottságnak azzal a felvetésével, hogy ezt a költségvetési keretet semmiképpen nem a költségvetési tartalék terhére kellene valamilyen formáb an biztosítani, ugyanakkor azonban azt kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy erre a költségre számítani kellett, ezt be kellett volna már építeni az ez évi költségvetésbe. Sajnos ez elmaradt, és ezt nagyon nagy hibának tartjuk. Meg kell azonban jegyeznünk az t is, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a jogállamiság felé tett úton rendkívül fontosnak tartjuk minden tekintetben a bírósági munka feltételeinek biztosítását, az igazságszolgáltatás működőképességét, hiszen a jogállamiság hatékony, kitűnő sza kemberekből álló és jól felszerelt bíróság nélkül nem képzelhető el. Ugyanakkor azonban kénytelenek vagyunk azt is megjegyezni, hogy a költségvetési törvény vitája során az alkotmányügyi bizottságban már az elmúlt év végén számításokat végeztünk, amelyek s zerint az igazságszolgáltatás nem a költségvetés eltartottja, hanem befizet a költségvetésbe. Csak a gazdasági pereknek az illetékbevétele meghaladta az egész igazságügyi tárcának a költségvetési kiadásait. Ezt a körülményt mindenképpen figyelembe kell ven ni annál, hogy az igazságszolgáltatásnak a működőképességét valamilyen formában biztosítani kell. Nem tudom, mi a megfelelő megoldás, ezt mindenképpen a kormányzati tevékenység keretében, a költségvetés előkészítése során meg kellett volna tenni, és teljes mértékben megdöbbenéssel látjuk azt, hogy ebből most 1991. áprilisában még ilyen viták alakulhatnak ki, mint amilyennek most voltunk tanúi. Köszönöm szépen. (Taps balról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik dr. Pálos Miklós képviselő a Keresztényd emokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Pálos Miklós (KDNP) PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországon az 1896ban több kísérleti megoldás után létrehívott közigazgatási, valamint az 1907ben bevezetett hatásköri bíróság t evékenységét az 1949. évi III. törvénnyel megszüntették. A közigazgatási bíráskodás alig fél évszázados története azonban a magyar jogtörténet szempontjából jelentős szakasz volt, mert mind a jogi szabályozást tekintve, mind pedig az igényesen alakított bí rói gyakorlatot figyelembe véve nagy jogbiztonsággal szabályozta és irányította az állam és a polgárai között keletkezett jogvitákat. Az 1949ben hozott III. törvény a közigazgatási és hatásköri bíróságokat megszüntette, és egyidejűleg létrehozta az illetm ényügyi és a pénzügyi döntőbizottságokat, a hatásköri bíróság
