Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
948 ELNÖK (Szabad György) : Gál Zoltán megjegyzésével nem kívánok vitába szállni, pusztán arra hívom fel a figyelmet, hogy az eddig elhangzottak lefeljebb összemarkoltak módosító indítványokat, de nem elvontan az általános vita irányába hajlították a részletes tárgyalást. Megadom a szót Gáspár Miklósnak. Felszólaló: Dr. Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. ( KDNP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Böröcz István kisgazdapárti képviselő előadásában az imént hallottuk azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a kárpótlásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban a koalíciós pártok közö sen terjesztettek elő. A módosító javaslatok a Kormány által eredetileg beterjesztett törvénytervezet rendelkezéseit lényeges pontokon a károsultak javára változtatták meg. Ezek közül talán a legfontosabb az a módosító javaslat, amely szerint a volt termőf öldtulajdonosok, illetve a törvényben meghatározott hozzátartozóik, ezer aranykorona értékig, ami átlagosan 50 hektár földterületet jelent, teljes mértékben természetben, tehát 100%ban és degressziómentesen visszaigényelhetik földtulajdonukat. Ennek az az óriási jelentősége, hogy az 1949. június 6án földtulajdonnal rendelkező sérelmet szenvedettek 99%a teljes mértékben visszakapja a földtulajdonát. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az ezer aranykorona értékig terjedő teljes mértékű földvisszaadás éppen a Kereszténydemokrata Néppárt kompromisszumos javaslata eredményeként jött létre. Az egész parasztságot tekintve nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a módosító indítványnak, és erőteljesen szorgalmaztuk is, hogy minden szövetkezeti tag háztáji föld jét másfél hektárra ki kell egészíteni, és a földet a tag tulajdonába kell adni. A szövetkezeti törvényben szabályozandó vagyonnevesítés során a parasztság természetesen további földhöz is fog jutni, és a Kereszténydemokrata Néppárt azt tartaná helyesnek, ha szövetkezeti törvényt már most, a kárpótlásról szóló törvénnyel együtt tárgyalhatta volna az Országgyűlés. E témakörnél maradva szeretném kiemelni, hogy a koalíciós pártok által közösen előterjesztett módosító javaslatok között ugyan nem szerepel, de a Kereszténydemokrata Néppárt nagy jelentőséget tulajdonít annak a módosító indítványnak, amely szerint, ha erre lehetőség van, akkor a földet visszaigénylő pontosan azt a földet kapja vissza, amelyet tőle annak idején igazságtalanul elvettek. Ezért a Keresz ténydemokrata Néppárt minden erre irányuló helyes módosító javaslatot támogat. Csak megemlítem, hogy a koalíciós pártok által közösen előterjesztett módosító indítványok közül eredetileg a Kereszténydemokrata Néppárt saját módosító indítványai között is sz erepeltek azok az indítványok, amelyek a földre vonatkozó vételi jog gyakorlásánál az úgynevezett helyben lakás eltörlését, továbbá az elővásárlási jog biztosítását irányozták elő azoknak a volt tulajdonosoknak a tulajdonára, akiktől nem földet vettek el. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt e módosító javaslatokat különösen támogatja. Most pedig rátérek néhány olyan módosító javaslat indokolására, amelyeket kifejezetten a Kereszténydemokrata Néppárt terjesztett elő, s amely javaslatok kidolgozásában Balogh Gábor, Cséfalvay Gyula, Csépe Béla, Herczeg János, Juhász Péter, Lukács Tamás, Seszták László és jómagam vettünk részt. Az Alkotmánybíróság reprivatizációt kizáró határozatát követően pártunk többsége arra törekedett, hogy ha közvetett úton is, a kárpótlás i jegy közbejöttével, de minél több károsult minél nagyobb mértékben juthasson hozzá volt tulajdonához, hogy az elnyomó hatalom által kifosztottak anyagilag is reális életesélyt kapjanak a jövendőre. A Kereszténydemokrata Néppárt szociális elkötelezettségé nek megfelelően rendkívüli, hogy úgy mondjam sarkalatos jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy életjáradékra legyen átváltható. A törvénytervezet 7. §a értelmében a kárpótlási jegy a
