Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP)
942 nem arról van szó, hogy a korábbi földtulajdonosok, illetve azok az igényjog osultak, akik a földtulajdonosokhoz kötődnek, tehát egyenesági leszármazottak és a házastársak földjuttatásban részesülnének természetben, hanem a kárpótlási jeggyel mint ellenérték felhasználásával vételi jogot kapnának. Tehát a korábbi földtulajdonosok s emmiképpen nem lennének kötelezve arra, hogy földtulajdonhoz jussanak vissza, hisz más, privatizációs és egyéb célokra is a kárpótlási jegyet felhasználhatják. Szeretném kiemelni, hogy ez a közös csatlakozó módosító indítvány semmiképpen nem egy valamiféle kizárólagos vagy túlsúlyos kisgazdapárti álláspontot tükröz. Hosszas és komoly, megfontolt politikai viták eredményeképpen úgy gondoljuk, hogy mind a három kormányzópárt szempontjai beépülésre kerültek a közös csatlakozó módosító indítványban. A csatlakoz ó módosító indítvány ismertetésénél külön ki fogok térni azokra az elemekre, amelyek a nem földtulajdonosokat érintőleg kerültek a csatlakozó módosító indítványba. Annál is fontosabb ennek a módosító indítványnak a tárgyszerű, tényszerű ismertetése, hisz ú gy tűnik, hogy legalábbis a közvélemény egy jelentős része igazából nincs tisztában azzal, hogy pontosan mire is irányul ez a közös csatlakozó módosító indítvány. Elsősorban a kárpótlás mértékével szeretnék foglalkozni. Ez a most előttünk lévő, és úgy tudo m, minden képviselőtársunk által megkapott 2089. számú csatlakozó módosító indítvány a kárpótlás mértékét, ennek a degresszióját a károsultakra nézve lényegesen kedvezőbb százalékokban állapítja meg, mint a korábban benyújtott módosító javaslatok. Nem túls ágosan hosszú, ezért engedtessék meg nekem, hogy röviden ismertessem ezeket a százalékokat. 200 ezer forintos kármértékig 100 százalék a kárpótlás mértéke. Tehát ez minden tulajdonosra vonatkozik. 200 001 forinttól 300 ezer forintig 200 ezer forint, és a 2 00 ezer forinton felüli résznek az 50%a. A 300 001 forint és 500 ezer forint közötti árkategóriában 250 ezer forint és a 300 ezer forinton felüli rész 30%a. Az 500 001 forinttól pedig 310 ezer forint és az 500 ezer forinton felüli rész 10%a. Ugyanakkor a termőföldre vonatkozóan pedig azok a károsultak, akik termőföldben kérik vagy termőföldre vonatkozóan szeretnének vételi jogukkal élni a kárpótlási jeggyel, ők 1000 aranykorona értékig 100%os mértékben élhetnek ezzel a jogosultságukkal. Ez a magyarorszá gi földminőségi viszonyokat illetően azt jelenti, hogy körülbelül 50 hektár földtulajdonig juthat vissza egy károsult a földtulajdonához a kárpótlási jegy vételi célú felhasználásával. Ugyanakkor a törvényjavaslat előírja vagy előírná – amennyiben ezt az O rszággyűlés elfogadja – a mezőgazdasági hasznosítási kötelezettséget, tehát egy bizonyos fajta korlátot is állít a földtulajdonosok elé, ugyanakkor a csatlakozó módosító indítvány nem tartja fenn a helybenlakási kötelezettséget, tehát ezt el kívánja töröln i mint a termőföldhöz való visszajutás feltételét. Nyilvánvalóan ez az 1000 aranykorona 100 %os mérték mint kárpótlási mérték, csak azokra vonatkozik, akik a kárpótlási jegyért termőföldet szeretnének venni, tehát akik ezzel a vételi joggal szeretnének él ni. Arra is lehetőség van, akik ezzel a vételi joggal nem szeretnének élni, hanem más irányú, más célú felhasználását kívánják a kárpótlási jegynek, akkor az előbb ismertetett degressziós érték szerint élhetnek ezzel a jogosultságukkal. Már utaltam rá, de még egyszer megismétlem, hogy az igényjogosultak köre a kárt szenvedettek egyeneságú leszármazottaira és a házastársra is kiterjed. Lényeges, és eddig, ha jól emlékszem, itt ma nem hangzott el, tehát lényeges mozzanata a hárompárti koalíciós megállapodásna k az, hogy a földtulajdonnal nem rendelkező tsztagokat is védelemben kívánja részesíteni a csatlakozó módosító indítvány – jelesen: azok a tsztagok, akik nem rendelkeznek szövetkezet által használt termőföldtulajdonnal és 1991. január 1jén és azóta is szövetkezeti tagok, ezekre számítva minden termelőszövetkezet tagonként másfél hektár földalapot kell, hogy elkülönítsen. Ez a termőföldalapelkülönítés megelőzné a kárpótlásnak a megkezdését. Ez, úgy gondolom hogy egy komoly védelem a földtulajdonnal egyé bként nem rendelkező vagy földtulajdonhoz egyébként nem jutó, a kárpótlás során nem jutó tsztagokkal szemben.
