Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
689 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Az általános vita természetesen ma nem kerül lezárásra. Sz ólásra következik Torgyán József a Független Kisgazdapárt részéről. Felszólaló: Dr. Torgyán József az FKgPképviselőcsoport nevében TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek Szalay Gábor képv iselőtársamnak azzal a véleményével, hogy egy törvény vagy valóban tartalmazza a szükséges kellékeket, vagy pedig, ha ennek hiánya áll fenn, akkor az csak kerettörvény lehet. Azt hiszem, ebben még jogtechnikailag semmi kivetnivaló nincs, mert nem feltétlen ül szükséges mindent egy jogszabályba zsúfolni. Abból, hogy az Igazságügyi Minisztérium most egy olyan törvényjavaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé, amely kerettörvény, nem feltétlenül következik, hogy ez a kerettörvény már eleve nem lehet alkalmas arr a, hogy a kívánt célt betöltse. Megítélésem szerint is ezt a törvényjavaslatot be kellett terjeszteni, már hónapok óta követelik rajtunk a külföldi partnereink. Önmagában a gazdasági életünk szinten tartása, illetve megmentése igényelte ennek a törvényjava slatnak a beterjesztését. Ugyanakkor azt sem lehet elvitatni, hogy azok az összefüggések valóban fennállnak, amelyeket Szalay Gábor képviselőtársam felvetett, mert egy pillanatig nem kétséges, hogy a Polgári Törvénykönyv 172. §tól a 175. §ig terjedő rész ét módosítani kell. Az valóban a szocialista állami tulajdonról szól. Ez a koncesszióval összeegyeztethetetlen, hiszen a koncesszió egészen más fogalomkörrel rendelkezik. Az egész koncessziós törvénynek az az értelme, hogy az állam rendelkezése alatt álló vagyon és az állam által kiadott keretek pontos határait feltüntesse. A gond valóban ott van, hogy ehhez még néhány jogszabályt meg kell hozni, illetőleg módosítani kell. Szeretném hangsúlyozni, hogyha az Igazságügyi Minisztérium azzal az elképzeléssel ter jesztette be ezt a törvényjavaslatot, hogy elkészíti a szükséges kapcsolódó jogszabályokat is, akkor semmilyen gond nincs. Gondoljunk csak arra, hogy például az, hogy egyes kérdéseket a Köztársaság Alkotmánya szabályoz, még nem jelenti azt, hogy azért, mer t a részletes szabályokat nem tartalmazza, az Alkotmány rossz. Az Alkotmány mellett még szükség van egy Polgári Törvénykönyvre, a Polgári Törvénykönyv mellett szükség van egy életbe léptető rendeletre, és így tovább. Ezek egymáshoz kapcsolódó fogalmak. Leg yen szabad arra utalnom, hogyha a kapcsolódó jogszabályok nem készülnek el, akkor adódhatnak olyan gondok, hogy ez a törvény egy kerettörvény, így például hadd hivatkozzam arra, hogy kimondja a törvény 1. §a, hogy ez a törvény állapítja meg – felsorolja, hogy mit – : a koncessziós szerződés keretében történő átengedés alapvető szabályait, ezektől eltérően az egyes tevékenységek folytatásának módját, feltételeit meghatározó ágazati törvények csak e törvény kifejezett felhatalmazása esetén rendelkezhetnek elt érő módon. A gond ott van ezzel kapcsolatban, ha megnézzük, hogy mi mindent tartalmaz a felsorolás, akkor látjuk például, hogy rádió- és televízióműsor szórására irányuló szolgáltatást is feltünteti az 1. § j) pontja. Természetesen fölmerül az a kérdés is, hogyha időközben ezeknek a keretrendelkezéseknek az alapján szerződéskötésre kerül sor, és valóban a rádió- és televízióműsor szórására irányuló szolgáltatásra nézve létrejön egy érvényes szerződés, akkor vajon, amikor majd a médiatörvényről és a frekven ciamoratóriumról fogunk tárgyalni, nem fognake ütközni ezek a szabályok egymással. Ahhoz, hogy megnyugtató módon lehessen ezt a kerettörvényt kitölteni, nyilvánvalóan szükséges lenne, hogy a kerettörvény meghatározása is egyidejűleg sorra kerüljön, különb en számos kérdés megválaszolatlanul marad. Hadd utaljak arra, hogy ugyanakkor ennek a törvénynek vannak olyan előírásai is, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy erre a kerettörvényre szükség volt és szükség van. Utalok arra, hogy végre ez a törvény az e lső olyan törvényjavaslat, amely kimondja, hogy a belföldi és a külföldi vállalkozók teljesen azonos megítélés alá esnek. Gondoljunk csak vissza arra, hogy a külföldiek
