Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
687 eddig is folytathattak vállalkozók. Nem derül ki ebből a törvénytervezetből, hogy mi lesz ezen vállalkozások sorsa a koncessziós törvény megszületését követően. Nemcsak a társasági törvényhez való viszony n em világos azonban, de az sem, hogy miként fog harmonizálni az önkormányzati vagyonról szóló törvénnyel, vagy éppen a földtörvénnyel. Vélhetően zavarok okozója lesz továbbmenve az a tény is, miszerint megállapíthatatlan, hogy a törvényalkotók a koncessziós szerződést magánjogi vagy közjogi természetűnek vélike. Külföldön a koncessziós szerződések egyre inkább a közjog irányába tolódnak el, ami a közérdeket képviselő, és annak védelmére hivatott koncessziót adónak persze számos előjogot biztosít ugyan a jog osulttal szemben, de ugyanakkor a szerződés közjogi természete utóbbinak biztonságot is ad, hisz nincs szüksége például semmiféle hatósági engedélyekre, mint azt jól tudjuk, ebből a törvénytervezetből kiderülően nálunk van, mármint szükség van ilyen külön engedélyekre. Külföldön ez a koncesszió megadásával automatikusan biztosított. Ezen általános jellegű észrevételek után rátérve most már a törvénytervezet konkrét hiányosságaira, az alábbiakat kívánnám elmondani. Köztársaságunk Alkotmányának 10. § (2) beke zdése kimondja, hogy – idézem – : "Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg." Ilyen törvény azonban nincs. Így azt sem lehet tudni, hogy az 1. §beli felsorolás vajon ezt a hiányt pótoljae taxatív jelleggel, avagy netán a kizárólagos jogosítványok köre ennél jóval bővebb, melyből a törvényalkotó csak szemezget, mikor kijelöli a koncesszióba adható tevékenységek itt található listáját. Mellékesen jegyzem meg, itt előttem van a Polgári Törvé nykönyv, az 1959ben meghozott és máig is érvényes Polgári Törvénykönyv, és annak a 172. §a az állami szocialista tulajdonjogról, illetve az állami szocialista tulajdon tárgyairól szól, illetve ezeket sorolja föl. Nos, ez távolról sincs összhangban a konc essziós törvényjavaslattal. De nem olyan értelemben, amely értelemben esetleg önök gondolnák, hanem pont ellenkező értelemben. A Kormány ugyanis előterjesztette a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatát, és abban szűkíteni kívánta az áll ami tulajdonnak ezen Ptk.ban felsorolt körét. Tudomásom szerint – képviselőtársaim mesélték – az alkotmányügyi bizottság nem fogadta el ezt a módosítást azért, mert a módosítást még mindig túl tágnak tartotta, úgy értve, hogy a módosításban meghagyott áll ami tulajdonok, monopóliumok körét még mindig túl tágnak tartotta, azt tovább akarná bővíteni. Márpedig az előttünk fekvő koncessziós törvénytervezet még ennél az eredeti, 59es Ptk.ban a szocialista tulajdonjogban felsorolt cikkeinél is bővebb körét jelö li meg az állami tulajdonnak. Nyilvánvaló, hogy nehéz érdemben a konceszszióról addig vitatkozni, míg az állami tulajdon kizárólagos köre nincs egyértelműen rögzítve és tisztázva. Továbbmenve: talány, hogy a törvénytervezet miért korlátozza a koncesszió kö rét az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló dolgok működtetésére és bizonyos monopoltevékenységek gyakorlására; miért nem terjed ki a törvény hatálya a tárgyi feltételül szolgáló létesítmények megépítésére is, amelyekre a Ptk. és egyéb más jogsza bályok vonatkoznak továbbra is. Ha mindehhez még hozzágondoljuk az ágazati törvények megszületését, akkor válik igazán csak világossá, hogy milyen zavartalanul él tovább az a – idézőjelben mondom – "remek" jogszokás, hogy adott tevékenységre vonatkozóan cs ak sok és különböző helyeken fellelhető joganyagból lehet tájékozódni. Tudomásom szerint a jogforráshierarchiát tekintve törvényeink egymással egyenrangúak, természetesen persze az Alkotmányt kivéve, amely első az egyenlők között. Így nem mondható szerenc sésnek az 1. § (1) bekezdésének az az elve, miáltal más törvények, azaz az ágazati törvények autonómiáját ezen törvény kifejezett felhatalmazásától tesszük függővé.
