Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ LUKÁCS (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
646 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Frajna Imre képviselőtársunk egyetért az államtitkári válasszal. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 167 "ige n" szavazattal 8 ellenében, 29 tartózkodással az államtitkári választ elfogadta. Szabó Lukács, a Magyar Demokrata Fórum képviselője interpellálni kíván a legfőbb ügyészhez az 1956. decemberi terrorsortüzek elkövetőinek felkutatása és számonkérése tárgyköré ben. Szabó Lukács képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Szabó Lukács (MDF) a legfőbb ügyészhez "Az 1956. decemberi sortüzek elkövetőinek felkutatása és számonkérése" tárgykörében SZABÓ LUKÁCS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az elmúlt időszak sajtódokumentációiban és az egyéb tömegkommunikációs eszközök híradása útján került napvilágra, hogy 1956. december 6. és 12. között véres áldozatokat követelő sortüzek dördültek el Budapesten, Salgótarjánban, Gyulán, Békéscsabán, Tat abányán, Miskolcon, Csepelen, Hódmezővásárhelyen és Egerben. A sortüzek minden esetben a tüntető, fegyvertelen tömegre irányultak, s eldörrenésük után gyász és máig tartó félelem szállta meg a városokat és az országot. Felelősségre vonás sem akkor, sem azó ta nem történt, sőt a tömeggyilkosok és felbujtóik egymást medáliákkal, zsíros állásokkal, budai villákkal, kiemelt nyugdíjakkal tüntették ki. Aljas tettüknek vérdíját ők maguk – feltéve, hogy bűnös lelküket az ördög még el nem vitte (derültség) – és leszá rmazottaik azóta még napjainkban is zavartalanul élvezik. A hatályos büntetőkönyvünk szerint a törvény 33. §ának (2) bekezdését idézve nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel jogerőre emelt, és az 1440/1945. miniszterelnöki rendelettel módosított és kieg észített 81/1945. miniszterelnöki rendelet 11. és 13. §aiban meghatározott háborús bűntettek és az emberiség elleni egyéb bűncselekmények büntethetősége. A hatályos büntető törvénykönyv ezen rendelkezése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények elévülésének kizárásáról elfogadott nemzetközi egyezménnyel, amelyet az 1971. évi I. számú törvényerejű rendelet hirdetett ki. A kérdésem a legfőbb ügyész úrhoz. A büntető törvénykönyv idevo natkozó paragrafusai alapján 1956. december 6. és 12. között jelenleg is büntetendő cselekményeket követteke el, vagy fogadjuk el igaznak a Népszabadság megállapításait, amelyek a következőképpen hangzanak: az egyik 1956. december 11i keltezésű, a cikk c íme: "Ellenforradalmárok felháborító provokációja Salgótarjánban". Idézet belőle: "Salgótarjánban az ellenforradalmi elemek között egykori tőkések és volt nyilasok golyószóróval kezdtek lőni. (Mozgás.) Erre a sz orongatott helyzetben levő magyar és szovjet fegyveres erők kénytelenek voltak tüzet nyitni." (Közbeszólás: Szegények.) Nagyon jellemző módon a Népszabadság 1991. március 4i száma így reagál a tervezett interpellációra. "Büntetőjogi felelősségrevonás lehe tősége, magyarán mondva az ügyészi eljárás joga másfél évtizeddel ezelőtt megszűnt." Engedjék meg, hogy ezt hadd ne kommentáljam. Nem tűnik ki nekem, hogy közben már 35 év telt el, úgy tűnik, hogy a Népszabadság még mindig itt tart. A második kérdésem pedi g: az ön véleménye szerint milyen lépéseket szükséges tennie a magyar Parlamentnek ahhoz, hogy végre egyértelmű törvények alapján pontot lehessen tenni az újkori magyar történelem egyik legnagyobb gaztettének a végére? Köszönöm szépen, és várom szíves vála szát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
