Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince):
636 A legnagyobb kérdés az árak vonatkozásában volt. Itt a tenderbontási ár és a végső végere dmény, tehát a tender eredménye és ára közti különbség adott találgatásokra okot. Alaposan megnéztük ezt a kérdést is, és miután több árról volt szó – vonalár, rendszerár, három évre kivetített ár, szintre hozott ár – , végül is ez valóban okot adott találg atásokra, de rendellenességre, tehát a végeredményt befolyásoló semmilyen csalásra, részrehajlásra nem bukkantunk. Tehát az árak ügyében is úgy döntött bizottságunk, hogy ezt tudomásul veszi. Elterjedt az a hír is, hogy a kormányelőterjesztést Bod Péter Á kos miniszter úr nem írta alá. Beszereztük ezt az előterjesztést. Az eredeti példányon mindhárom miniszter úr aláírása szerepelt, tehát ez a szóbeszéd sem igaz. Az iparpolitikára különös figyelmet fordítottunk. A kiírásból kell kiindulnunk, ugyanis a kiírá s rögtön egy iparpolitikai elemet tartalmaz, amely úgy hangzik, hogy a pályázónak vegyesvállalatot kell létesítenie a magyarországi partnerével, és három év alatt fel kell futtatni a gyártást. Tehát ez azt jelenti, hogy Magyarországon digitális távbeszélők özpontgyártás lesz. Ez volt az egyik feltétel. Ugyanakkor a kiírás valóban nem preferálta a már meglévő gyártási kapacitásokat. Elsősorban itt a BHGra kell gondolnunk. A kiírás felhasználóorientált volt, és az egész elbírálási rendszer is a Távközlési V állalat, illetve a minisztérium befolyása alatt állt. Ezt nem kell rossz értelemben értenünk. Az volt a végső cél, hogy minél korszerűbb távbeszélőrendszer valósuljon meg hazánkban minél alacsonyabb áron. Néhány apró részletre szeretném felhívni képviselő társaim figyelmét, mert számos olyan híresztelés volt, miszerint kihúztak értékelési pontokat, a súlyozáson változtattak. Ezt megvizsgálva megállapítottuk, hogy az iparpolitika 21%os súllyal volt jelen az értékelésben, ugyanolyan súllyal szerepelt, mint p éldául az általános műszaki feltételek. Tehát ez lehetett volna nagyobb súlyú is, de nem itt volt a hiba. Az elbírálás során történtek olyan változtatások, amelyekre azt kell mondanom, hogy technikailag kifogásolhatók, nem lett volna szabad kihúzni értékel ési pontokat. De hogy értsék, miről van szó, ismertetnék négy olyan pontot, amelyet összevontak, és egy közös pontként élt tovább a bírálatok során. Annyira gyengén volt előkészítve az iparpolitika, hogy átfedések voltak a kereskedelem és a saját kérdések között is, tehát az iparpolitikán belül is egy kérdésre ugyanaz a válasz volt. Hogy lássák, hogy miről van szó, felolvasok egy ilyen kérdéscsoportot. Volt egy olyan kérdés, hogy gyártáshonosítás, azután volt olyan, hogy magyar gyártási hányad, azután magya r beszállítás – ezeket a kérdéseket összevontuk. A végső döntésről szeretnék még néhány szót mondani. Elterjedt az a hír, hogy a szakértői vélemény más eredményt hozott, mint a tender végeredménye. Valóban a tenderkiírónak jogában áll eldönteni, hogy ki le gyen a győztes a szakértői vélemény alapján. Mivel úgy volt kiírva a tender, hogy az első árait minden további pályázó vállalja, ezért az első után a második, harmadik választásában nagy szabadsága volt a kiírónak. Ezzel a lehetőséggel élt is, és így jött ki az a végeredmény, amely minden kétséget kizárólag a nemzetgazdaság számára hasznos volt, számos tekintetben – azt kell mondanom – különösen kedvező. Éppen ezért hoztuk határozatunkban azt a döntést, hogy ezt a rendkívül jó végeredményt, amelyet a tender hozott, figyelemmel kísérjük a továbbiakban, mert annyira kedvező az árak alakulása, hogy felmerült a szakmában az a gyanú, hogy ez így meg sem valósítható. Ezért a gazdasági bizottság a továbbiakban ennek a tendernek a megvalósulását, a gyártás honosítás át figyelemmel fogja kísérni. Kérem, hogy ezekkel a kiegészítésekkel Siklós Csaba miniszter úr válaszát elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) :
