Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - OLÁH SÁNDOR (FKgP)
64 legfontosabb potenciális vevő, nagyon ravasz, saját mezőgazdaságát alimentáló politikát folytat, ami mindazoknak, akik val amilyen oknál fogva kívül rekedtek a Közös Piacon, nagyon nagy kárt jelent. Nekünk ezt a körülményt el kell fogadnunk. Ez nem ellentétes azzal, hogy kívánatos, hogy a Közös Piaccal társuljunk, hogy a Közös Piacba be is lépjünk, amilyen gyorsan csak lehet, de nézzék meg, hogy a Közös Piacba később belépett mezőgazdasági országoknak teljes közös piaci tagsággal még milyen hátrányaik vannak az alaptagokkal szemben a mezőgazdasági forgalmat illetően. Nem kell arra számítani, hogy ha nem fog valamilyen nagy megr endülés bekövetkezni a világpolitikában, akkor a földnek ezen a leértékelődésén változtatni tudunk, és ilyen körülmények között kell biztonságot nyújtani. Második megjegyzésem az, hogy úgy gondolom, hogy az én számításaim szerint, ha a jelenlegi kormányel őterjesztést vesszük figyelembe, akkor nem kerül az a 200 haos, holdas tulajdonos roszszabb helyzetbe, mint az 5 millió forintig kárpótolandó egyéb tulajdonos. Én mind a két limit emelése mellett állok ki, de a két dolog nagyságrendileg összhangban van eg ymással. Nem kell azt hinni, hogy itt egy különleges, földellenes politikának vagyunk a tanúi. Utolsó érvelésem tulajdonképpen azzal vitatkoznék, amit Kupa Mihály mondott. Érvelésem lényegét felszólalásom elején elmondtam, most csak a technikai dolgokat sz eretném nagyon röviden és nem vitára alkalmas módon összefoglalni. Igaz az, hogy jelentős az állami eladósodottság, az államadósság. Államadósság azonban az országok jelentős részében van. Nagyon jól működő országokban a nemzeti jövedelem termeléséhez képe st nálunk nagyobb is lehet, és ezt kezelni lehet. Ennek a fedezetét többek között a gazdaság működésével kapcsolatos adójövedelmek képezik. Abban a vagyonban, amely végső soron mégis a dolgok mögött áll, pedig nemcsak a privatizálásra felkínálható vagyontá rgyak szerepelnek, hanem minden más is, ami nincs benne ebben, a Kupa miniszter úr által említett 1800 milliárdos összegben, de benne van az infrastruktúra is, amelyet nem akarunk privatizálni, vagy csak nagyon csekély mértékben akarunk privatizálni. Ezt n em vitakérdésként akarom felvetni, aminek az értéke ugyanolyan nagyságrendű, mint az üzleti tőkéé, úgyhogy ez a probléma nem merül fel. Van mit privatizálni, csak privatizálni tudni kell, a privatizálási gyakorlatot meg kell gyorsítani, és akkor a kérdések et meg fogjuk tudni oldani. Az a véleményem, hogy ezt a hozzászólást, amely sok vonatkozásban nem támogatja a Kormány előterjesztését, a Parlamentnek komolyan kellene vennie. Azért vegye komolyan – és a tegnapi felszólalásomat ugyanilyen értelemben – , mert az a véleményem, hogy ilyen széles körű privatizáció nélkül, amelyben a vagyoni kárpótlásnak és egyéb kárpótlásnak is sajátos szerepe van, nem oldható meg az az alapkérdés, amely miatt bennünket szíd a közvélemény, hogy nem tudunk biztonságot teremteni az állampolgároknak, hogy az állampolgároknak nincs stabil jövőjük. Én arra kérem Önöket, hogy csak olyan törvényt fogadjanak el, amely ebben az irányban határozott lépést tud tenni. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásr a következik a Független Kisgazdapárt részéről Oláh Sándor. Felszólaló: Oláh Sándor az FKgPképviselőcsoport nevében OLÁH SÁNDOR (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koncepcióval kapcsolatos kétkét párt szónoka között nyilvánvalóan kialakult valamil yen munkamegosztási elv. Én elárulom, hogy mi a Kisgazdapártnál úgy gondoltuk, hogy Torgyán doktor jogi érveléssel megtámadja ezt a törvényt mindabban, ami támadható, én pedig megpróbálom a Parlamenten belül a göröngyöket elsöpörni az útból, hogy a nemzeti konszenzus irányában minél nagyobb mértékű egyetértés alakulhasson ki. (Taps.) Még azt is számításba vettük, hogy esetleg nagyobb szakadékokat és repedéseket átjárható és biztonságosan átjárható hidakkal próbáljunk átívelni.
