Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
628 Ebben a körben 1971ig visszamenőleg az adatok a Kormány rendelkezésére állnak, így ma már nincs szükség – ebben a körben, ismétlem – az MSZP segítőkész adatfeltárására. Erre akkor lett volna nagy szükség, amikor az Országgyűlés először kezdett foglal kozni ezzel a törvénnyel, mert legalább megsúghatták volna titokban, bizalmasan nekünk, hogy még az ő kormányuk hatályon kívül helyezte ezeket a titkos kormányhatározatokat, és hol keressük őket, ha kíváncsiak vagyunk, netán a XVIIes kapu alatt a földszin ten, illetve az alagsorban, az úgynevezett hideg raktárban. Az adatszolgáltatásra azonban másutt van szükségünk, ott, ahol a kormányunknak nem áll rendelkezésre az adat. És tulajdonképpen ezzel szenvedünk csaknem fél éve. Ismeretes ugyanis, hogy az MSZMP K özponti Bizottságának Titkársága 1976ban hozott határozatával megkerülve – amint az előbb említettem – a szabályos eljárást, önmagát jogosította föl, hogy a pártapparátus dolgozói részére kedvezményes, korengedményes nyugdíjat biztosítson. Ez az eljárási mód, ennek a rendje nyilvánvaló, hogy a meghozatala időpontjában is ellenkezett minden hazai törvényünkkel, magyarul teljesen törvénytelen volt. Ennek a fontosságára azért hívom föl a figyelmet, mert ebben a körben a jogutód MSZP semmilyen adatot nem hoz n yilvánosságra, amelynek következtében óriási a nép körében a bizonytalanság, a találgatás. A határozatból annyit lehet tudni, hogy azt a pártapparátusbelit lehetett korengedménnyel nyugdíjba küldeni, aki hosszú időt, legalább tíz évet – ez a hosszú idő – d olgozott a pártapparátusban, egészsége nem romlott meg annyira, hogy rokkantsági nyugdíjba lehetne küldeni, vagy ha egyáltalán nem is romlott meg az egészsége, egyéb okok miatt nem tudott megfelelni a követelményeknek. Így szól az írás. Az írás azt is tart almazza, hogy a korengedmény mértéke öt évnél nagyobb lehet. Technikailag a nyugdíjazás úgy bonyolódott le, hogy a Pártközpontból telefonon átszóltak a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak, közölték az elvtárs személyi adatait és azt, hogy mettől kezdve mennyi nyugdíjat kell számára folyósítani, és ezt a társadalombiztosítás elkezdte folyósítani. Utaltam a nagy bizonytalanságra. Egyik állampolgár a következő ismeretekkel tűnik rendelkezni. Egy pártalkalmazott nyugdíja a nyugdíjbahelyezés idején száz száza lékban megegyezett az utóda százszázalékos fizetésével. És ezt azt követően annyival emelték, ahogy az utód fizetését. Természetesen ehhez jöttek még a különböző kitüntetések és az érdemek után juttatott pótlékok. A Nyugdíjintézet a részletekről nem értesü lhetett, mert a PÁRT – csupa nagybetűvel – csak a kifizetendő összegre adott utasítást. Nagyon szerencsés lenne, hogyha végre rendelkezésünkre állnának azok az adatok, amelyek megerősíthetnék vagy eloszlathatnák a gyanúinkat. Ez a magyarázata annak, hogy a z Országgyűlés kénytelen egy külön országgyűlési határozati javaslatot is előterjeszteni, amelyben az MSZPt kívánja felszólítani arra, hogy végre kegyeskedjék, nagyméltóztassék az adatokat közölni; nem utólag!, előre, a törvényhozás előtt. Azzal, hogy utó lag, megígérik, most ezzel, azt hiszem, sikra nem mehetünk. Ma az információ monopóliuma egyedül az MSZPé. Azt, hogy ez a probléma ennyire éles, múlt év szeptember 18a óta tudja, hiszen ekkor került először a törvényjavaslat az Országgyűlés elé. Nagyon t anulságos a bizottsági vita idevágó része. Amikor adatokat kértünk, széttárták a kezüket, nincs. Ezek után nem volt más út, hogy mi nyomást kíséreltünk meg gyakorolni rájuk, hogy saját maguktól jöjjenek rá, muszáj ideadniuk az adatokat, különben esetleg bo trányok keletkezhetnek. Milyen botrányok? Iványi Gábor képviselő úr felhívta a figyelmet az egyéniesítés szükségességére, az MSZP soraiból Schiffer János ugyanezt tette, az egyszerűség kedvéért az ő retorikájával embertelennek minősítve ezt a törvényjavasl atot, illetve idevágó részét. Úgy gondolom, minden egyéniesítés lehetősége elől az MSZP zárja el az utat, ha erre nem kerül sor, az őrá hárul. Egyébként megjegyzem, roppant furcsa, hogy egy parlamenti képviselettel is rendelkező pártot országgyűlési határo zattal kell felszólítani arra, hogy egy teljesen logikus lépést tegyen meg. Ha a Demokrata Fórumról lenne szó, én elsüllyednék. Ez indokolja az ebben a körben benyújtott három módosító indítványt.
