Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
56 erre nincs forrása. Tehát itt mérlegelnünk kell a gazdasági lehetőséget és a társadalom tűrőképességét. (Közbeszólás: Vonják vissz a!) Mit is jelent a törvényjavaslatban beterjesztett kárpótlási jegy? A kárpótlás a tulajdonos személyétől és a tulajdon tárgyától függetlenül azonos elvek és módszerek alkalmazásával a kárpótlási jegy formájában történnék. A kárpótlási jegy forgatható ért ékpapír, amely az állammal szemben fennálló követelést testesít meg, tehát én erre az állami vagyonra kibocsátok egy kárpótlási jegyet és garantálom, hogy ezt a kárpótlási jegyet át lehet váltani névértékben állami vagyonra. A kibocsátott kárpótlási jegy a z államadósság mindenkori kamatával, idén 9%kal, a törvény hatályba lépésétől, de a felhasználás ösztönzése céljából csak 3 évig kamatozik. Az államadósság kamata közelíti meg leginkább a termelő tőkejavak értéknövekedését, és ezzel a később felhasznált k árpótlási jegyek tulajdonosa is olyan helyzetbe kerül, mint aki a kárpótlási jegyet már korábban befektette. A kárpótlási jegy a birtokosát nem készpénzben, hanem az állami vagyon megvásárlására, privatizációjára jogosítja fel az Állami Vagyonügynökség ált al a vagyonérték 520%a között meghatározott százalékos érték erejéig. Meghatározott feltételek esetén a kárpótlásra jogosult termőföldet is szerezhet. A kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségét az állam garantálja. Teljesen egyetértek, hogy az Állami Vagyonügynökség 520%os limitjét még vizsgálni kell, mert az attól is függ, hogy mekkora privatizációs vagyon áll majd készen is rendelkezésre. A kárpótlás – hangsúlyozom – átlagos értéke a termőföldek esetében közel 80%os, a lakásoknál 30% körüli, míg a z iparvállalatoknál 10%ot alig meghaladó lehet. Nem tagadható, hogy e számítások mögött számos bizonytalanság húzódik meg. Nem tudjuk megbecsülni az igényjogosultak körét, a jelentkezők körét, és azt sem, hogy a jogvitákban milyen értékek fognak kialakuln i. Az A változat szerint körülbelül 70 milliárd forint kárpótlási jegyre lesz szükség, de lehet, hogy többre. Annyi azonban bizonyos, hogy a kárpótlás nagyságrendje és a kárpótlási arányok eltérése az előbbi tendenciáknak megfelelnek. Milyen gazdasági kock ázatok vannak azonkívül, amit elmondtam? Az államadósságról már volt szó. Elvileg az állami vagyon privatizálása lehetőséget teremt az államadósságtól való megszabadulásra. A kárpótlással azonban újabb államadósság jelenik meg, hiszen ezt az állami vagyonr észt ingyen adom oda, jogosan ingyen adom oda, nem ezt vitatom (zaj) de az erre az állami vagyonra eső adósság ott marad az állam kasszájában, és azt nekem adóból, bármi másból meg kell fizetnem. (Zaj.) A kárpótlás nagysága a költségvetés pozícióját közve tlenül is és áttételesen is nehezíti. Közvetlenül úgy, hogy a kárpótlás miatt nem csökkenthető államadósság mindenkori kamata a költségvetést terheli, közvetve és közvetlenül úgy, hogy ez az idén 9%os kamat természetesen az államot terheli, tehát ezt is v alahonnan finanszírozni kell. Nem felhőtlenebb a helyzet az éppen csak formálódó értékpapírpiacra gyakorolt hatása miatt sem. Jelenleg az értékpapírpiac forgalma mintegy 3040 milliárd forint évente, és erre zúdul rá mintegy 2030 milliárd forint nagyságú évi kárpótlási jegy. Ez részben azzal a veszéllyel jár, amit itt említettek többen is: hogy maguknak a kárpótlási jegyeknek az árfolyama esik nyilvánvalóan, másrészt ugyanez nem zárható ki a többi értékpapír esetében sem. Itt megfontolandó az, hogy ezt az értékpapírt tőzsdén jegyzett értékpapírokká tegyük, hogy a lakosság – hiszen másfél millió emberről van szó – tudjon tájékozódni arról, hogyan jegyzik ezt, milyen az ára ennek a kárpótlási jegynek a tőzsdén, és megfontolandó, hogy megfelelő korlátozásokkal az elkerülhetetlen spekulációt mérsékeljük. A lakosság esetében nyilvánvalóan lesz egy olyan hatás, hogy azonnal át akarja váltani készpénzre a kárpótlási jegyet. Ez csökkenti a pénzmegtakarításokat, vásárlóerőként jelenik meg a piacon, és valószínűleg, a ki így is csinál, nagyon rosszul fog járni. Az jár jól, aki megpróbálja más
