Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi, miniszter:
506 Sátoraljaújhely város és a Hegyköz lakossága." S nemcsak a civil polgárok, hanem a gyárak, üzemek, erdőgazdaságok, ipari, kereskedelmi szövetkezetek, valamint Észak- és KeletMagyarország, a FelsőTiszavidék turistáinak, kirándulóinak ezrei érdekében kérd ezem most: visszakaphatjae ez a környék azt, amitől megfosztatott? A kérdésem jóindulatú, hiszen tudom, a 40 évi kommunista uralom pusztítását nem lehet helyrehozni. Pénz, elegendő anyagi erőforrás nincs. Mégis, reménykedhete ez a vidék, mondjuk, a teher- és személyszállításra egyaránt alkalmas állami erdei vasúthálózat bővítésének részeként a kisvasút helyreállításában, vagy az esetleges világkiállításra szánt állami kiadásból ez a költség nem lennee fedezhető? Csak a remény indokoltsága vagy ellenkezől eg, illuzórikus volta után érdeklődöm ezúttal, s az egyértelmű választ kérve arra, hogy egyáltalán, tervezike valaha is e rombolás helyreigazítását, jól érzékeltetve ezzel a régi és az új rendszer közötti, kétségtelenül az utóbbi javára bizalmat nyerő kül önbséget is. A választ előre is megköszönöm. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre Siklós Csaba, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr válaszol. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza SIKLÓS CSABA közlek edési, hírközlési és vízügyi, miniszter: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Röviden visszatekintve azokra a körülményekre, amelyek keretében az említett kisvasút felszámolása is megtörtént, megállapítható, hogy az az 1960as években, k özlekedési miniszter által előterjesztve, az Országgyűlés által elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján történt. Az akkori kormányzat úgynevezett hálózatracionálási programjának célkitűzése; a gyenge forgalmú, gazdaságtalanul üzemelő vasútvonalak áru- és személyforgalmának közútra terelése és a vasúti áruforgalom körzetesítése volt. Az 1960as évek végéig NyugatEurópa több országában is a hazaihoz hasonló közlekedéspolitika és ezen belül vasútegyszerűsítési, vasútracionalizálási programok készült ek. A magyarországi programban mintegy 2300 kilométer vasútvonal megszüntetése szerepelt. A program végrehajtásának megkezdése után már nem sokkal egyre több olyan változás következett be, amelyek miatt a közlekedéspolitika és ezen belül a vasútépítési pro gramok hazánkban és külföldön egyaránt átértékelésre kerültek. A változások: olajárrobbanás, környezetvédelmi, településfejlesztési szempontok felértékelődése következtében a program Magyarországon is csak részben került végrehajtásra. 18 vasútvonal, 603 k m hosszban, forgalmának közútra terelése nem történt meg. A program végrehajtását értékelve megállapítható, hogy az a gazdaság akkori helyzetében is, beleértve az energiaárakat és az infrastruktúra fejlesztésének költségeit, csak részben volt indokolt. Még inkább bírálandó a végrehajtás mechanikus módja miatt. Megfelelő differenciálással a magam részéről minden bizonnyal nem kezdeményeztem volna a hegyközi kisvasút megszüntetését. Ezzel együtt most a hegyközi kisvasút visszaépítésre a gazdaság jelen helyzet ében felelősséggel nem vállalkozhatom. Az újjáépítéshez szükséges pénzeszközökkel ugyanis sem a tárca, sem pedig a MÁV nem rendelkezik. A realitások alapján arra vállalkozhatom, hogy a térségi infrastruktúra fejlesztése keretében a közúti közlekedésszolgál tatások feltételeinek javítását, a cigándi híd megépítését a gazdaság teherbíró képességének függvényében feladatomnak tekintsem. Természetesen nem zárom ki a hegyközi kisvasút visszaépítésének lehetőségét, vállalkozási alapon. Ezt bizonyítandó a múlt évbe n felhívást tettünk közzé olyan gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek részére, akik jelenlegi vagy jövőben tervezett gazdasági vagy egyéb tevékenységük folytán érdekeltek a vasútvonal visszaállításában, és érdekeltségük arányában vállalnák az építés költs égeit. Ez jelenleg mintegy 2,7
