Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - NAGY ATTILA (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
499 Nagy Attila képviselő úr interpellációjára, amelyet a miniszterelnök úrhoz intézett, a Házszabály 59. szakasz (2) bekezdése alapján 30 napon belül írásban kívánunk válaszolni. (Taps a jobb oldalon és jobbközépen.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Kérem Nagy Attila képviselőtársamat ennek szíves tudomásulvételére. NAGY ATTILA (MSZP) Elnézést, én csak azt szeretném megjegyezni, hogy riasztónak tartom azt, hogy az összes európai és keresztény eszmét legkvalifikáltabban megtes tesítő párt elnökének az elmúlt két hét után még 30 napra van szüksége, hogy a demokráciáról véleményt mondjon. (Taps a bal oldalon és balközépen.) ELNÖK (Vörös Vince) : Szili Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője interpellálni kíván a munkaügyi min iszterhez az állami tulajdon privatizálása kapcsán a dolgozók tulajdonhoz való juttatása tárgyában címmel. Szili Sándor képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Szili Sándor (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Az állami tulajdon privatizálása kapcsá n a dolgozók tulajdonhoz való jutása tárgyában" címmel SZILI SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Miniszter Úr! Van egy kérdéskör, melynek rendezését a tavaly májusban ismertetett kormányprogra m, a szeptemberben bemutatott Nemzeti megújhodás programja, a decemberben elkészített hároméves gazdasági program, valamint a Kormány más dokumentumai, így például a Tulajdonreform és privatizáció című összeállítás, a vagyonpolitikáról és a vagyonügynökség ről szóló miniszteri expozék és válaszok egyaránt ígérték. Azonban konkrét törvénytervezetek előterjesztésére mindmáig nem került sor. Ez a kérdéskör a dolgozói, a munkavállalói részvénytulajdonlás ügye. A privatizáció minden más módszere már valamilyen fo rmában a Parlament elé került, és a Kormány végrehajtó szervei is léptek előre. Foglalkozott már az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseivel, a kereskedelem és szolgáltatások szférájában tevékenykedő állami vállalatok privatizációjával, az ú gynevezett előprivatizációval, az Állami Vagyonügynökség szerepének újrafogalmazásával, a vagyonpolitikai irányelvekkel, az átalakulási törvénnyel, a vállalati törvénnyel, a kárpótlási törvénnyel, amiről most viták vannak, vagyonjegy kibocsátásával stb. Az Állami Vagyonügynökség az elmúlt hónapokban csomagtervet dolgozott ki a jó gazdasági helyzetben lévő nagyobb állami vállalatok privatizációjára. Újabban lehetővé vált az állami és vállalati kezdeményezésű privatizációs formák mellett a vásárlásban érdekel tek által történő kezdeményezés is. Folyik tehát minden vonalon a privatizáció, és eközben megfeledkezünk az állami vagyon döntőbb hányadának a megteremtőjéről, a munkahelyek fenntartásában és hatékony működtetésében leginkább érdekeltek tömegéről, az álla mi vállalatok munkásairól, alkalmazottairól. Ma a bérből élők százezrei a privatizációnak csak az árnyoldalait látják, és a terheit érzik. A privatizáció kétségtelen elősegíti a racionális foglalkoztatást, a tulajdonosi felelősséget, az érdekeltség kialaku lását, és mindez üdvözíthető lenne. Az viszont, hogy a tömeges munkahelymegszűnések nyomán kilátástalan anyagi és egzisztenciális helyzetbe kerülnek az érintettek, nehezen elfogadható, és megítélésem szerint nem is szükségszerű. Ilyen körülmények között n em halogatható tovább a munkavállalói részvényprogramról szóló törvény beterjesztése, melyet a Kormány által benyújtott első féléves törvényalkotási program március hónapra élő is irányzott. Magam részéről azonban bizonytalannak érzem, hogy a javaslat kell ő időben és előkészítésében kerül a Parlament asztalára. Kérem ezért tisztelettel a miniszter urat, szíveskedjék válaszolni az alábbi kérdéseimre: