Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN ANDRÁS, népjóléti minisztériumi államtitkár:
458 adatszolgáltatások teljesítése - ezért is kapcsoltuk össze a két anyagot , amelynek alapján az e körbe tartozó nyugdíjak felülvizsgálata is elvégezhető. A fentiek szerint tehát javasoljuk, hogy az Országgyűlés kérje fel a Magyar Szocialista Pártot arra, hogy állítsa össze és bocsássa a Kormány r endelkezésére azt a jegyzéket, amely az érintett személyek ismételt nyugdíjmegállapításához szükséges adatokat tartalmazza. A határozati javaslat értelmében a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Kormánynak kell kezdeményeznie az érintett nyugdíjaknak a nyugdíjba vonulás időpontjában hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján történő átszámítását. Tisztelt Ház! Kétségtelenül az igazságosságra törekszünk. Nem akarunk megbélyegezni ártatlanokat. Sőt! Olyanokat, akik az országért tettek valami elism erhetőt, bármi téren. Az idegen megszállás rendszerének aljas eszközeit méltóan szemlélteti az az eljárás, hogy miközben az intézmények elnevezéseiben sorra, rendre megszűnt a nemzet és a nemzeti szó, a nemzeti gondozottak közé becsempészte az `56os honár ulókat is. Az ördögi gondolat még ma is viszályt képes szítani. Ezt mutatja a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tiltakozása jelen törvénytervezetünk ellen, hivatkozva a sátoraljaújhelyi katonai fegyházban 1944 tavaszán lezajlott börtönfelkel ésre. Természetesen nemhogy hátrányos helyzetet nem akarunk létrehozni a horogkeresztes őrület elleni harc kiemelkedő személyiségeinek, de külön megbecsülés illeti őket. Azonban elgondolkodtató, hogy a most tiltakozó Szövetség, mely korábban képviseltette magát a Minisztertanács kivételes ellátások bizottságában, nem igyekezett elhatárolódni az őt beszennyező tagjaitól. (Taps.) Tehát minden biztosítási elven, minden jogvédelmen túl végül is ki kell mondanunk, hogy kiktől kíván valamit megvonni ez a törvényj avaslat. Azoktól, akik egy idegen hódítás országunkban való berendezkedéséhez számításból, megalkuvásból és polgártársaikkal szemben is gyakorta fegyveres kezüket adták. 1972ben a Kádárrendszert átfogóan bíráló Gombos Gyula körüli könyvvita kapcsán külfö ldre szorult orvostársam, Csernovilszky Vilmos egyértelműen azzal jellemezte a vörös batár szekértolóit, hogy tudják és érzik, hogy a nemzet és a történelem előtt az ő felelősségük talán még súlyosabb, mint a Moszkvából jött kommunistáké. Azok csak azt adt ák, ami a lényegük volt (taps) , és amit tőlük az előzetes történelmi tények ismeretében minden józanul gondolkodó, ép eszű ember elvárhatott. Hogy azonban voltak, akik árulóivá váltak hazájuknak, sokszor saját egykori eszméiknek, elveiknek, pártjaiknak, o sztályaiknak, és aktív közreműködésükkel támogatták a magyar történelem egyik vagy talán legsötétebb bűnszövetkezetét - hadd idézzem Kádár Jánost, akinek a meghatározása szerint: "Rákosi és Gerő néptől elidegenedett kalandor csoportja", Magyarország tönkre tételében segédkeztek, erre nemcsak mentség, de magyarázat sincs, és nem is lesz soha. Bűnös tévedésük azért sem menthető, mert véres diktatúrájuk kiépítése során teljesen nyilvánvalóan és félreérthetetlenül még annyira sem élvezték a magyar nép támogatásá t, mint annak idején Hitler a német népét; de nem különb azoknak a szerepe sem, akik az 1956os forradalom utáni rendszert megszilárdítani segítettek. (Taps.) Engedjék meg, hogy a dolog megítélésében végezetül Kassák Lajoshoz forduljak méltó szavakért! "Ős eink sajnos tűrték egy felkapaszkodott osztály zsarnokságát. Én a magam osztályából felkapaszkodottak gőgjét, kapzsiságát, önkényes törvénykezését sem bírom el. Nem anarchisztikus törvénytagadás ez, hanem az igazságtalanság gyűlölete és a hatalmaskodók meg vetése." Szomorúsággal tölt el az a tapasztalat, hogy sokan a volt kivételezettek közül minden eszközzel egy új tőkés osztály kivételezetteivé akarnak válni, ismét honfitársaik rovására, nem véve tekintetbe ezt a sok sebből vérző, megosztott s a szélsősége s vitáktól kellően megcsömörlött nemzet leghőbb vágyát a közös építésre. Tisztelt Ház! Honorius pápa 1222ben helyzetéből adódóan fölényes hangon szólt az Aranybullához vezető mozgalomról. Ezt írja: "A roppant sokaság, elvetve az észtől parancsolt
