Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN ANDRÁS, népjóléti minisztériumi államtitkár:
454 tulajdonképpeni rendszeres jutalmak megszüntetésével nem lehet annyi pénzt összekaparni, hogy azt a kisnyugdíjasoknak adván azok megérezhessék, hogy kaptak valamit. Az is nyilvánvaló, hogy amikor az előző rendszer egyes urainak és kiszolgálóinak kezén mérhetetlen vagyonok halmozódtak fel, ők et sem fogja érzékelhetően megrövidíteni nyugdíjkivételezettségük elvesztése. Ám ha így van, akkor mi a magyarázata annak a mindenki türelmét próbára tevő huzavonának, ami e törvényjavaslat és határozati javaslat körül kialakult? Az egész ügy mérhetetlenü l szomorú. Azt példázza, hogy akiket az önkényuralom elpusztított vagy elnyomott, azoknak most sem könnyű igazságot, minden embert megillető lehetőséget adni. A kívülálló csupán annyit érzékel, és egyre növekvő indulattal - hadd ne idézzek itt leveleket és telefonokat , hogy telnekmúlnak a hónapok, és ezeknek az előjogoknak a megvonása nem történt meg. Az első hetekben és hónapokban folyton abba ütköztünk bele, hogy a társadalombiztosítási szerveknél meglevő adatok nem elegendőek az érintet nyugdíjak újra számításához. Nincs adat például sem a szolgálati időre, sem az átlagkeresetre; alapadatok hiányoznak. A Kormány tavaly októberben elrendelte az MSZMP KB, illetve annak útkársága által megállapított nyugdíjak felülvizsgálatát. De a legtöbb tárgyaló partner ünk azt állította, hogy az érintett kivételezett személyek névsora sem emelhető ki a társadalombiztosítás adathalmából. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság ugyanis nem kezelte az MSZMP titkársága által megállapított nyugdíjak anyagát, mert a titkárság cs upán a folyósító szervvel állt kapcsolatban. Be kell vallanom, hogy az előző közigazgatásban való járatlanságunkat bizonyítja, hogy csupán hosszas utánjárással bukkantunk rá a Minisztertanács Kivételes Ellátások Bizottságára, amelynek feladata volt a kivét eles nyugellátásban részesülők nyilvántartása és előjogaik biztosítása. Ebben sokan olyanok, akik segítségünkre lehettek volna, sem siettek segítségünkre. Annyira így van ez, hogy a minisztériumban - amikor utánanéztünk a vonatkozó titkos anyagoknak - tula jdonképpen 1971 előtti anyagot nem sikerült föllelnünk. E bizottságnak, e Kivételes Ellátások Bizottságának elnökeként a Minisztertanács titkárságának a vezetője szerepelt, és tagjai voltak a következők: az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, a Sz akszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az egészségügyi miniszter, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság veze tője és a Minisztertanács útkárságának vezetője által megbízott személyek - mint ahogy ezt az azóta nyilvánossá tett 3231/1977es minisztertanácsi határozat összefoglalja. Sőt ezenfelül mód volt a kivételes nyugellátás további emelésére, ha a javaslattevő - és itt nem sorolnám fel részleteiben - a politikai vezetés szűk köréhez tartozott. Tulajdonképpen miről van itt szó? Az előző politikai előjogokból fakadó nyugdíjak azonban különböző módon kerültek megállapításra. Itt eddigiekben kettőt említettem, de pr óbáljuk meg rendszerezni. Említettem az MSZMP KB saját hatáskörében megállapított nyugdíjait, amelyekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósító szerv volt csupán, tehát ő fizetett, de a megállapításba, a háttéranyagokba nem volt betekintése. A Minisztert anács Kivételes Ellátások Bizottsága szintén említésre került az előbb. Voltak ezenkívül a korengedményes nyugdíjak, amelyek politikai indíttatású belső határozat alapján kerültek megállapításra. Ezenkívül köztudomású a volt állami vezetőkre vonatkozó kivé teles nyugdíjmegállapítás lehetősége, amelyet egy 1077/1987. XII. 31. minisztertanácsi határozat, valamint az azt kiegészítő 54/1988. VII. 12. minisztertanácsi rendelet alapján lehetet megállapítani, és ami lényegileg az aktívak fizetésének megfelelő nyug díjösszeg megállapítását tette lehelővé. Végül idetartozó az a problémakör, amely nyilván a vitáknak is a központjába került az eddigiekben is: egyes kitüntetésekkel járó nyugdíjkiegészítések.
