Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BORZ MIKLÓS (FKgP)
449 Az 50es évek kollektivizálási folyamatának képviselőtársaink közül csak az idősebbek voltak átélői és így a tanúi. Az 50 év alattiak vagy m ég gyermekek voltak, vagy a világra sem jöttek még. Így legfeljebb szüleik és környezetük elbeszéléseiből ismerhetik a történteket. Ez még a jobbik eset. A rosszabbik az, amikor az iskolában a történelemórán vagy pedig az ideológiaórán hallottak a valóságt ól nagyon messze álló tanításokat. (Mozgás.) A földek kollektivizálása egy népvándorlással egyenértékű mozgást indított meg hazánkban. A rendőri erőszak, a lelki kényszer, a beszolgáltatás, a padlássöprések, az internálások, Hortobágy, Recsk – nem akarom t ovább sorolni – , a falusiak jó nagy részét arra késztették: hogyha nem akarnak belépni a termelőszövetkezetekbe és gazdasági cseléddé válni, akkor szülőhelyüktől távol, az iparvidéken, a városokban keressenek maguknak megélhetési lehetőségeket. Egy részükb ől ingázó lett. Megteltek azok a feketevonatok, amelyeket a múlt ülésen MDFes képviselőtársam említett, Szabolcsból. Más részük a városba és az iparvidékre költözött és próbált letelepedni. Először munkásszálláson, utána albérletben, mint segédmunkás, ese tleg betanított munkás, a szerencsésebbje lett csak szakmunkás. Pár év után azonban mindnyájukból lakásigénylő lett. Épültek a lakótelepek, a modern embersilók, de a pártállam nem volt képes annyi lakást építeni, amennyi elegendő lett volna a faluról felme nekült tömegek befogadására. Az eredmény: bekövetkezett korunk legnagyobb szociális problémája, a megoldhatatlannak látszó lakáshiány. Ugyanakkor az elvándorlás eredményeképpen falvaink kezdtek elnéptelenedni. Ha összehasonlítjuk a 40es évek statisztikai adatait a jelenlegi népességszámmal, akkor azt láthatjuk, hogy falvainknak több mint a felében 3040%kal kevesebben laknak, mint akkor. És itt még nem is említem az olyan extrém eseteket, mint Gyűrűfű és az ehhez hasonló falvak. Képviselőtársaim! Nem akar om tovább részletezni ennek a folyamatnak a katasztrofális következményeit. A mi feladatunk most az, hogy ezt a folyamatot visszafordítsuk. Az ipar egy része, a sok nagyvállalat a csőd határán lavírozik. Munkások ezreit lesznek kénytelenek elbocsátani. Ter mészetesen nem a magasan kvalifikált szakmunkásoktól fognak először megszabadulni, hanem a kevésbé képzett betanított és segédmunkásoktól. A munkanélkülivé vált vagy majd váló, falusi gyökerű állampolgárainkat vissza kell vezetni a gyökerekhez, a falujukba . Ezért most olyan kárpótlási, majd a későbbiekben olyan föld- és szövetkezeti törvényeket kell alkotnunk, amelyek érdekeltté teszik az állampolgárokat, hogy visszakaphassák és visszaigényeljék saját vagy szüleik földjét, házát, üzletét, műhelyét stb., és itt folytathassák, a falun az életüket, amit kénytelenek voltak megszakítani ott. Ha erre bölcs megoldást tudunk találni, ezzel mérsékelni tudjuk a városokban a lakáshiányt, sőt a jelentkező munkanélküliséget is. Az 1020as törvényjavaslatnak minden olyan pontját ki kell gyomlálni, amely a fent vázolt folyamatot lassíthatja, vagy meggátolhatja. Gondolok itt például olyan pontra, mint a helybenlakás mint kritérium, a visszaigénylésnek katasztrofális rövid időtartamára, a visszaigénylés határidejének elmulasz tásából járó esetleges jogvesztésekre. Ez egyébként ellentétes a tulajdonhoz való alapvető emberi joggal is. Valamint gondolok mindazokra a tényezőkre, például a degresszivitásra, amelyek nehezítik a falvakba való visszatérést. A Független Kisgazdapárt mód osító javaslataival, választási ígéreteihez híven és ahhoz ragaszkodva, ezeket a gondolatokat szeretné megvalósítani. Az ellenzéki pártok felfogását járhatatlan útnak látjuk. Az SZDSZ álláspontja, hogy minden állampolgár kapjon például 20 000 forintot kárp ótlásul, semmit sem old meg, legfeljebb inflációt fog gerjeszteni. A FIDESZ álláspontja, hogy senki se kapjon semmit, mert ők nem akarnak fizetni olyanokért, aminek nem voltak az előidézői, mérhetetlenül önző és szűklátókörű álláspont. Kíváncsi volnék egyé bként, hogy ugyanez lennee a FIDESZ álláspontja, ha nem adósságot, hanem nagy összegű örökséget kellene igazságosan szétosztani. Az MSZP ragaszkodása a helybenlakáshoz a jobbágyok szabad költözködési jogának megszüntetésére emlékeztet. Kormánypárti képvis előtársaim
