Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
420 A mezőgazdasági termelő új árut termel, azonkívül a kereskedőnél a tőke egy hónapban kétszer is forog, a m ezőgazda nem kereskedő, a mezőgazda termel, lehet, hogy egy év múlva a gyümölcstermelő majd hasznát látja annak, hogy befektetett. Ez a különbség a kereskedő és a kisgazda között igen tisztelt Eörsi képviselő úr – ez a válaszom. Helybenlakás: nagyon gyakra n elhangzott éppen a Földművelésügyi Minisztérium felé, hogyan gondolja az elhagyott falvakat betelepíteni, a munkanélküliség hogyan oldódik meg, ha a tszek netán felbomlanak. Először is a tszek nem bomlanak fel, másodszor: ha a földet visszakapják a kul ákunokák, akiket már úgy kellene telepíteni, hogy körülöttük a kisebb földesek kapnának tulajdont, és ha azok tanyát fognak építeni, márpedig fognak építeni, mert tervük, a vályogvetőtől kezdve a szobafestőig annyi iparos és segédmunkás kap munkát, hogy ne m győzik a munkát elvállalni, ezt higgyék el nekem. A másik: az elhagyott falvakba ki tudja, hogy nem kíváne visszamenni az, aki a városban kénytelen élni, mert nemcsak azért ment el a faluból, mert elüldözték, azért is elment, mert a tszféle termelési s truktúra miatt nem volt számára munkalehetőség. Ne büntessük őket azzal, hogy elzárjuk őket attól, hogy a földjüket visszakaphassák. Van még egy nagyon fontos kérdés, ami amellett szól, hogy igenis vissza kell adni a parasztságnak a földet minél nagyobb te rjedelemben, ez a biogazdálkodás. Véleményem szerint nyugati piacra elsősorban biotermékkel tudnánk betörni és a biotermékek előállításához a tanyás gazdaság a legalkalmasabb. De továbbmegyek. Mindig emlegetik újabban kormánypárti urak, ellenzékiek is a bi zonyos hőn óhajtott farmergazdaságot. Nyugaton az a példa. Először is: az én véleményem szerint ez a kárpótlási törvényjavaslat, amennyiben pártunk módosító javaslatait megszavazza a tisztelt Ház, az első és egyetlen alkalmas lépés arra, hogy a farmergazda ság kialakulhason, mert a fiatalabbak majd az idősebbektől vagy életjáradék vagy tartás vagy készfizetés mellett meg fogják vásárolni lassan a földjüket. Az az út, amit az igen tisztelt ellenzék egyes képviselői mondanak – vidéken hallottam, Szolnokon – : m ajd vesznek fel milliókat valami gazdabankból a kisgazdák, majd megcsinálják a kisgazdák azt a valamiféle gazdabankot, ez már az ő dolguk. Hadd mondjam el, hogy Magyarországon olyan darab földet, amely biztosítja egy család megélhetését, ha csak abból él, sohasem vásároltak egyszerre. Ismertem nagybérlőket, kisbérlőket, főleg a nagybérlőkre volt jellemző, dehogy akarták ők a föld tulajdonát megszerezni. Nekik az volt a bolt, hogy gazdálkodtak rajta, a gazdasági év végén megfizették a bért, és ezzel el volt intézve. Kiskunmajsán hallottam Raskó György igen tisztelt államtitkár úrtól, hogy kezdetben nyugaton is nagyon sok farmer tönkrement. Hát én megnyugtatok mindenkit, hogyha itt úgy juttatnánk embereket földhöz, hogy hitelbe vásároljon, mondjuk 50 vagy 30 h ektárt, az már az első évben tönkremenne. A föld nem bírja a kamatot. Még a 6%os, 8%os kamatot sem. Egyébként erre szüleim, a saját családom a tanú, illetve lenne a tanú, ha élnének, de gyermekkorom keserves emléke volt, amikor egy hold földet meg kellet t venni, mert közénk esett és adósságot vettek rá. Gyermekkoromnak minden negyedévében, amikor a váltót kellett újítani és nagyapám volt szegény a kezes, valóságos családi perpatvar színhelye volt otthonunk. 1938ban tudtuk kifizetni, amikor már konjunktúr a volt. (Mozgás.) Tehát még annyit: azt írja ez az igen tisztelt Gádor Iván úr, hogy a kisgazda politikusokkal a Kormány nem tud kormányozni, ezek csak tüntetést tudnak szervezni, az aszfaltra tejet locsolni, törvényt sértve földet osztani, izgalomba tudjá k hozni a parasztság izgékony részét. Először is a taxisblokádot mi nem szerveztük. (Taps középen.) A tejtüntetést sem mi szerveztük. Éppen most egy vidéki faluban járván hallottam, hogy meg volt szervezve a tszszállításvezető, egyik tsznek kiadta: te vi szed a tehenet, te viszed a tejet stb. stb. Az, hogy voltak olyan földfoglalások is – amely tulajdonképpen a tagi tulajdonnak a címén a c) pont alapján visszajárna, de egyes tszelnökök ezt szabotálták – ez nem volt más, mint a magyar parasztság hűsége a f öldhöz.
