Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
416 Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy felszólalásom második részében a FIDESZ állásfoglalásával szálljak vitába. Azért szeretnék leginkább a FIDESZ állás pontjával vitatkozni, mert úgy érzem, e törvényjavaslat vitájának a valódi törésvonala nem ott van, hogy sokat adunk vagy keveset, mindenkinek adunk vagy nem mindenkinek adunk. Úgy érzem, a valódi törésvonal ott van, hogy múlt felé gondolkodva járunke el ebben az ügyben, vagy pedig a jövő fő kérdéseit szeretnénke megoldani. Én megvallom önöknek őszintén, úgy érzem, hogy noha a formállogika szintjén a FIDESZ és az SZDSZ álláspontja áll egymástól a legtávolabb, a valódi törésvonalat illetően, tehát annak a problémának a mentén, hogy ki foglalkozik inkább a jövővel, úgy érzem, mégis a FIDESZ, az SZDSZ álláspontja az, amelyik egymáshoz a legközelebb van. Hiszen – mint már mondtam – nem az igazságosság és egy nagyon nehezen kezelhető törvényesség alapján kíván ja megoldani az egész kárpótlás ügyét, hanem abból a szempontból, hogy hogyan lehetne a jövő fő kérdését megoldani. Úgy érzem – tisztelt Ház és tisztelt fiatal demokraták – , hogy a FIDESZ elképzelésével kapcsolatban két fő probléma van. Az egyik az, hogy n em vesz tudomást – legalábbis megítélésem szerint – arról a helyzetről, ami ma a magyar közvéleményt rendkívül erősen foglalkoztatja. Ez pedig az, hogy az emberek nagy része igenis – én úgy ítélem meg – a kárpótlásban gondolkodik, úgy gondolja, hogy a kárp ótlásra szükség van, annak valamelyik formáját meg kell valósítani. Lehet, hogy igaza van Orbán Viktornak abban, miszerint Torgyán József képviselő úr sokat tett annak érdekében, hogy ez a közvéleményt élénken foglalkoztatja. Ez azonban már egy ok, a ténye n nem változtat, hogy igenis ez rendkívüli módon benne van a közvéleményben, és erre a kérdésre választ kell adni. Meg kell mondjam, én nagyon csodálkoztam Kónya Imre képviselő úr szavain, aki bevezető beszédében arról beszélt, hogy a rendszerváltás minden napi élményünkké vált. Úgy érzem, ez nem így van. Az emberek nagy többsége nem örül különösképpen annak, hogy Kónya Imre vagy Eörsi Mátyás vagy akármelyikünk itt ül, és nyomogatja a gombokat. Az emberek nagy többsége szeretné, ha mindennapi életének részes évé válna a rendszerváltás, ha saját életében, hétköznapjaiban is érezhetné ezt. Márpedig úgy érzem, hogy ebben az összefüggésben a FIDESZ elképzelése egyszerűen nem ad választ erre a problémára, hogy az emberek szeretnék mindennapi életük részesévé váltan i a rendszerváltást. Szeretnék a jövővel kapcsolatban két körülményre utalni. Az egyik az, hogy stabil tulajdonviszonyok. Úgy érzem, a mai gazdaság egyik legsúlyosabb problémája az, hogy a tulajdonviszonyok nem elég stabilak, az emberek, a beruházók nem bí zhatnak abban, hogyha tulajdont szereznek, akkor a tulajdon valódi tulajdon lesz. Hadd olvassak fel a Pesti Hírlap február 19i számából, amelyben Christopher Greenwood úrtól – aki az angol nagykövetség tanácsosa – idézek. Ő azt mondta, hogy amíg nem tiszt ázódnak Magyarországon a gazdasági viszonyok, addig az angol vállalkozók nem fektetik a pénzüket magyar vállalkozásokba. Azt hiszem, tisztelt Országgyűlés, igazuk van a külföldi vállalkozóknak. Amíg a tulajdonviszonyok kérdése nem rendeződik valamilyen mód on, olyan módon, hogy utána kijelenthessük, most már stabilak a tulajdonviszonyok, addig nem számíthatunk arra, hogy Magyarországon komoly befektetések történnek. A FIDESZ elképzelésével nekem az a legfőbb bajom, hogy a FIDESZ azt mondja, a Kormány vigye e l ezt a törvényjavaslatot, ez nem jó, de nem ad helyette egy másikat, egy pozitívat, amelyet ha az Országgyűlés elfogad, utána ki lehetne jelenteni, kérem szépen, többé Magyarországon a tulajdonviszonyok nem vonhatók kétségbe, aki most a tulajdonos, az már tulajdonos is marad, tehát akár magánszemélyek, akár vállalkozók, ha ingatlant vesznek, ezt soha többé senki nem kérdőjelezheti meg.
