Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
41 E zt kívántam Önöknek előrebocsátani az általános és a részletes vita előtt, amelynek mindkét szakaszában szándékozom majd a véleményemet kifejteni. Úgy gondolom, hogy választóim és talán egy kicsit az ajtón kívül, a Parlamenten kívül rekedtek érdekeit is ha ngsúlyozva. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tehát negyedóra múlva folytatjuk az ülést. Még bejelentés következik. Kérem a jegyző urat, tegye meg. TÓTH SÁNDOR jegyző: Az Interparlamentáris Unió magyarbaltikum baráti tagozata most, a kisszünetben a főemeleti 14es számú teremben rövid megbeszélést tart. (Szünet: 18 óra 30 perctől 18 óra 50 percig – Az elnöki széket Szabad György foglalja el.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tárgyalásunkat. Napirendünknek megfelelően soron következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. t örvény módosításával foglalkozó, Hack Péter által önálló indítványként benyújtott törvényjavaslat részletes vitája. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván a törvényjavaslat részletes vitájában felszólalni. Elsőként Tölgyessy Péter. Felszólaló: Dr. Tölgye ssy Péter (SZDSZ) TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A nagy és fontos vita után most egy jóval kisebb jelentőségű ügyről, a választójogi törvény módosításáról van szó. Már csak azért sem olyan óriási jelentőségű, mert csak néhány időközi választás eredményét befolyásolhatja. Én is azt hiszem, bölcs dolog, ha most, néhány hónappal az időközi választások előtt újragondoljuk az időközi választások törvényes szabályait. Sokan a vitában, az általános vitáb an úgy gondolták, és azt mondták, hogy az a választójogi törvény, amely ma hatályos jog Magyarországon, az egy sikeres alkotás, és hosszú ideig szolgálhatja a magyar választásokat, és ezen választási rendszer mellett lehet Magyarországon választásokat tart ani. Én azt hiszem, ez nincs így. Ez a választási rendszer egy egyszeri választásra született, a rendszerváltás választására, egy nagyon egyértelmű és határozott politikai feltevés alapján. A politikai föltevés a következő volt: '89 nyarán minden közvélemé nykutatás, minden politikai szándék azt mutatta, hogy létezik egy – még mindig jelentős súllyal rendelkező – párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, közvéleménykutatások szerint 30%kal, amely messze az ország legerősebb pártja, Grósz Károly és Pozsgay Imr e pártja, és vannak kicsi, kevésbé ismert ellenzéki pártok: a legnagyobb ezek között a Magyar Demokrata Fórum, 812%ot mutattak neki a közvéleménykutatások, a többiek még kisebbek voltak, a szabad demokraták még 23%on álltak. A politikai föltevés az vo lt, hogy hasonlatosan a Francia V. Köztársaság intézményeihez, De Gaulle találmányához, választójogi eszközökkel is tömöríteni kell az ellenzéket, és a tömörített ellenzék közül valamelyik, szinte mindegy, hogy melyik – MDFes, SZDSZes, vagy FIDESZes – ,
