Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ)
387 jön a magánállatorvosi lehetőség a társadalomban, és az, amit a szabadpiac megkövetel a termelők felé, a szabad állatorvosválasztás sincs biztosítva. Mindez azt jelenti , hogy nekünk is egyéb területekkel sürgős ennek a Hivatalnak a felállítása és helyretétele. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) Határozathozatal a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mive l több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, az általános vitát lezárom. Indítványozom az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte ezzel. Határozathozatal következik. Kérem szavazatukat. Most. (Megtörténik.) Köszönöm. Igen, három államtitkár szavazatával a Ház még határozatképes, éppen annak határán van, és a részletes vitára bocsátást megszavazta. Köszönöm. Kérem, őrizzük meg a Ház határozatképességét. Tisztelt Országg yűlés! Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása. A törvényjavaslatot a Kormány az 507es számon 1990. szeptember 10én nyújtotta be, ehhez igen nagyszámú módosító javaslat érkezett. Megkérdezem jegy ző képviselőtársaimat, vane előzetes felszólalásra jelentkező. (Nincs.) Nincsen. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Megkérdezem a jelenlévőket, kíváne a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényj avaslat vitájában valaki felszólalni. Először Horváth Tivadar a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Horváth Tivadar (SZDSZ) HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közigazgatást illetően egy régi keletű adomában azt tartották, hogy akinek ád az Isten hivatalt, ád hozzávaló észt is. Tehát a parlagias gondolkodás szerint a közigazgatást nem szakmának, hanem a gyakorlati életben megtanulható dolognak vélték. De más, "tudományos köntösben" megfogalmazott elméleti és g yakorlati beállításokat is megismerhettünk a hazai tapasztalatokból, Lenin Állam és forradalom című műve után, amelyben a kapitalizmus központi hatalmára két intézményt látott a legjellemzőbbnek: a bürokráciát és a hivatásos hadsereget, mindkettőt a társad alom élősdijének nevezte, és azonnali eltörlésüket követelte. Azt gondolom, hogy ezeken a hibás szemléleteken már régen túl vagyunk, és az előttünk fekvő törvénytervezet is korszakos jelentőségű abban, hogy elismeri a köztisztviselői szolgálat különleges v oltát, szakmaként kezeli, és lehetővé teszi azt, hogy életpályának és jó értelemben vett karriernek lehessen tekinteni. Álláspontom szerint mindaddig nem beszélhetünk cselekvőképes önkormányzatokról sem, amíg nem áll rendelkezésre e célnak megfelelően egy olyan, lényegében depolitizált apparátus, amely az önkormányzati munkát segíti kiszolgálni és megvalósítani, amely a szakmát jól ismerő, magasan képzett, egyszerre innovatív és kezdeményezőkész, erkölcsi feddhetetlensége pedig kikezdhetetlen.
