Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
376 A várható súlyos helyzetre egyébként már Kertész Zoltán képviselőtársam tavaly októberi interpellációjában felhívta a figyelmet, ennek ellenére a válság bekövetkezett. A fennálló áldatlan állapotok miatt, illetve ennek kialakulásához a Kormány előrelátásának a hiánya nagyban hozzájárult. Kérjük a tisztelt miniszter urat, mihamarabb terjessze be az agrárkamarai törvény tervezetét, mely elfogadása e setén hosszú távon szabályozhatná a mezőgazdasági termelést a hasonló válságok kiküszöbölése érdekében. Tízezer töltetlen puska némán lapul a ládákban, de 200 ezer sertést és a problémájukat sem lehet az ólakba lakatolni. Azok töltetlenül is hangosak. (Tap s.) ELNÖK (Vörös Vince) : A kérdésre dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt kérdező Képviselő Urak! Egyetértek a képviselő urakkal abban, hogy állattenyésztésünk néhány ágazata válsággal küzd. E helyzet kialakulását részben az árakban már érvényesíthetetlen mértékű költségnövekedés okozta, részben pedig a nagy volumenű rubelelszámolású piacaink bizonytalansága. Szándékosan nem beszélek piacveszteségről, még akkor sem, ha az eddigi gyakorlattól eltérően az államközi megállapodások részét képező úgynevezett indikatív listákon sem mezőgazdasági, sem élelmiszeripari termék jelenleg nem szerepel. A megszokott kereskedelmi gyakorlat megváltozása mind a két oldalon a kezdeti időszakban bénítja a piaci részvevőket, újfajta magatartás kialakulása válik szükségessé a termelőtől a feldolgozóig. Ennek eredményei ma már néhány terül eten biztatóak, és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére alkalmas árucsere- és barterkonstrukció kialakulóban vannak. Megfelelő pénzügyi hidak kidolgozása esetén lehetővé válik hagyományos áruink értékesítése legnagyobb vevőnk, a Szovjetunió piacán. Körv onalazódik az a tapasztalat, hogy a szovjet piac igényei semmivel sem csökkentek, s megfelelő finanszírozási megoldások esetén a kiszállítások növelhetők is lennének. A túltermelési válság látszatát erősítő fő exportpiacaink elbizonytalanodása, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés ciklusosságából adódó átmeneti problémák felerősödése. Az sem vitatható, hogy a változó piac hatásait a termelésnek is követni kell, amit például az állattenyésztés területén ma már számszerűsíteni lehet. A piaci h atások eredményeként mintegy egymillió darabbal csökken a sertéshústermelés, megközelítőleg ötven kilotonnával kevesebb baromfihús előállításával számolunk, és intézkedéseket hoztunk a termelőkkel közös áldozatvállalás mellett a tejtermelés 15%os csökkent ésére. Mindezek azonban több tízezer család és gazdálkodó jövedelmét, megélhetését érintő változások. Tisztelt Képviselő Urak! Konkrét kérdéseikre az alábbiakban válaszolok. Két évvel ezelőtt a belső élelmiszerellátás érdekében éppen egy interpellációval ö sszefüggésben a Kormány korlátozta a turistaforgalomban történő élelmiszerkivitelt. A jelenleg meglévő feszültségek levezetése érdekében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kishatármenti és turistaforgalomban kivihető tételeinek módosítását a Pénz ügyminisztérium felé kezdeményeztük. Az ide vonatkozó rendelet rövidesen kiadásra kerül. Itt jegyzem meg, hogy minden ország a turistaforgalomban történő árukivitelt szigorú szabályokkal ellenőrzi. Az élősertések kivitelére vonatkozó szabályokat az agrárpi aci rendtartást felügyelő tárcaközi bizottság alakította ki az elmúlt időszakban. A lefölözési intézkedést a piaci prognózisokban szereplő, a vágott termékeket jelentősen meghaladó jövedelemtöbblet részbeni megosztására hozta.
