Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi, miniszter:
360 Köszönöm, Elnök Úr! Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben a múlt héten válaszolhattam volna az akkor feltett három igen rövid kérdésre, három igenválasszal én is rövid lehettem volna. Időközben azonban tisztelt képviselő úr kérdéseit kiegészít ette, ami ha nem is - mint ahogy azt mondotta - az interpelláció problémájának tisztázását segíti, de arra jó, hogy alkalmat adjon részletesebben szólni egy lényegében üzleti kérdésről. Tisztelt Ház! A szovjet csapatkivonások során 7 olyan repülőtér szabad ult, illetve szabadul fel hazánkban, amelyek az állam tulajdonát képezik, és hasznosításuk is az állam gazdasági érdeke. Mivel az állam költségvetési forrásokat nem kívánt és nem is tud hasznosításukhoz, a szükséges kiépítésükhöz és az üzemeltetésükhöz biz tosítani, kaptuk feladatul a Honvédelmi Minisztérium javaslatára, a Pénzügyminisztériummal közösen egy nyilvános pályázat lebonyolítását. A feladatot az érintett minisztériumok szakemberei megfelelően elvégezték. A kiírást - még ha bizonyos, a képviselő úr által is említett tényezők hiányoztak is belőle - alkalmas volt arra, hogy az érdeklődő cégek elkészíthessék pályázati anyagukat, hiszen a kiírás teljesen szabadon hagyta a hasznosítás módjának kiválasztását, abszolút prioritást adva a környezetvédelemmel és az üzemeltetéssel összefüggő kérdések teljes körű bemutatásának. Nem egészen értem azt az utalást, hogy a kiírás a szokásos nemzetközi normáknak megfelelő mértékben történte, de mindenesetre igen kemény feltételekkel, mivel tudomásom szerint ily mérté kben elhagyott szovjet katonai repülőterek hasznosítására eddig még sehol sem volt példa, arra azonban igen, mint ahogy a nagy költségkihatású ügyleteknél szokás, hogy referenciát kérjenek az ajánlati szándék komolyságát illetően. Nagyon felületesnek ítéle m meg képviselő úr azon megállapítását is, melyet abból von le, hogy a 20 cégből, aki a tendert megvásárolta, végül is csak négy adott be pályázatot. Ez arra is lehet példa, hogy egyes cégek esetleg nem találták; a felajánlott létesítményeket üzletileg elé g vonzónak. Nem felel meg az sem a tényeknek, hogy a kiírók nem teljesítették vállalásaikat. A kiírás szerinti konzultációt igény szerint, a repülőterek megtekintését előre meghirdetett időpontban biztosították az érdeklődőknek. A bírálóbizottság a Közleke dési, a Pénzügyi, a Honvédelmi, a Környezetvédelmi és a Népjóléti Minisztérium, valamint az érintett önkormányzatok szakembereiből állt. Szaktudásukban nincs okom kételkedni még akkor sem, ha előzetes írásos véleményük egymástól elérő értékelést tartalmazo tt, mivel kiki a saját szakterülete szerint alkotott véleményt. Az előzetes vélemények alapján is egyértelművé vált azonban, hogy az egyes pályázatok környezetvédelmi és biztonságtechnikai szempontokbó l nem voltak kidolgozottak. Továbbá egyes beruházási, üzemeltetési költségek, forgalmi és bevételi adatok olymértékben hiányoztak, melyek pótlására a tender keretei között jogszerűen nem volt lehetőség. Ezenkívül a pályázatok számoltak, illetve felajánlott ák a kezdeti évek után az állam részvételét, melyet azonban a kiírás kategorikusan kizárt. A bíráló bizottság ezért többszöri egyeztető tárgyalás után - bármennyire is fájdalmas is ez a résztvevőknek - egyhangúlag új pályázat kiírása mellett döntött azzal, hogy az addigi résztvevők a tender újbóli megvásárlása nélkül tehetik meg kiegészítő ajánlatukat. Elképzeléseink szerint a négy - már üres - repülőtér - Csákvár, Debrecen, Kalocsa, Sármellék hasznosítására április 30ig, Kunmadaras esetén, amennyiben ápri lis 30ig a szovjet csapatok részéről átadásra kerül, úgy május 31ig, s a további két repülőtér - Tököl és Kiskunlacháza - esetében pedig az átadástól számított három hónapon belül, a részletes felméréseket követően kerül sor a tender kiírására. A tender kidolgozására és bírálatára minden esetben a kiírástól számított 2 plusz 1 hónapon belül kerül sor. Tisztelt Ház! Tudom, hogy Magyarországon még nincs nagy hagyománya a tendereztetésnek. Tudom azt is, hogy bírálni könnyebb, mint ajánlatot adni, de kérem, n e feltételezzék, hogy szándékosan érdekeinkkel ellentétes döntést hozunk. Célunk éppen az, hogy az ország számára a