Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF)
307 lelassul, majd leáll, mert elfogyott a szén. Kimerült, meggyötört arcú, egykedvű emberek batyujaikat eldobálva szétszélednek a k ietlen mezőn. De még egy kép tolul a tudatomba, amikor Tölgyessy Péter képviselőtársam feltételezte, hogyha az MDF kárpótlási törvénye megvalósul Magyarországon, sok szegény között pár milliárdos fog élni. Én az SZDSZ által mindenkinek javasolt húszezer fo rintos egységes kártalanítás után egészen más eredményt látok. Mindenki, az egész ország milliárdos lesz. A szétosztott húszezer forint olyan inflációt fog gerjeszteni, hogy a szabad pénzeszközök kiáramlása folytán a mai egy forint akár több milliárdot fog érni, hasonlóan a második világháború utáni időszakhoz. Én a mindenkinek valami képletét ez esetben a mindenkinek semmivel helyettesíteném. Nagyon fontos döntés elé állította az MDFet és a koalíciós kormányt a kártalanítás mértékének a megállapítása. A r észleges kárpótlás melletti döntésünket egyes egyedül az ország jelenlegi gazdasági teherbírása magyarázza. A magyar gazdaságban anélkül, hogy abszolút számokban a jelentőségét eltúloznám, az agrárágazat súlya s jelentősége történelmileg és nemzetgazdasági lag egyaránt lényegesen nagyobb, mint az európai országok többségében. Ezért az MDF és a kormánykoalíció agrárprogramjának kulcskérdése, hogy a termelés alapját képező tulajdonviszonyok tisztázottak és a közvélemény számára elfogadhatóak legyenek. Amennyib en ez nem történik meg, vagy a döntés elhúzódik, kedvezőtlen hatások jelentkezhetnek. Egyrészt a szövetkezeti vagyont kft.kbe menekítik, a külföldi tőkebefektetők a földtulajdonok tisztázatlansága miatt elmaradnak, a meglévő jogi lehetőségek ellenére ninc s belföldi földforgalom, valamint a talajerő utánpótlása, nagyhozamú fajták termelésben tartása elmarad, csődeljárással rövid időn belül egymillió hektár terület új tulajdonosok kezébe kerül; velük szemben csak százszázalékos piaci kártalanítással lehet a kárpótlást megoldani. Amenniyben a kárpótlási törvényt az Országgyűlés elfogadja, a következő pozitív változások várhatók. A falusi lakosság olyan földhöz jutási lehetőséget kap, amely egyéb feltételekkel társulva – gépesítés stb. – a vidéki parasztpolgár osodás kialakulását és az olyannyira áhított farmergazdaság létrejöttét jelenti. A szabad földtulajdon helyreállítása után ezek a kisgazdaságok új vásárlásokkal gyarapodhatnak, izmosodhatnak mind a föld, mind a mezőgazdasági eszközök tekintetében. A szövet kezeti vagyon megvásárlását állami támogatás igénybevételével az úgynevezett reorganizációs alap vagy alapítvány hivatott segíteni. Az erre vonatkozó előterjesztés még februárban a Kormány asztalára kerül. Az új gazdaságok gépesítését világbanki hitelek, f ejlett tőkésországok segélyei, kölcsönei teremtik majd meg. El szeretném mondani, hogy a kárpótlási törvény elfogadása nem fogja az országot kettéosztani vidékre és városra. A kárpótlási jeggyel az egykori tulajdonosok privatizáció során könnyebben válhatn ak tulajdonossá. Ez elősegíti, hogy a régi – idézőjelben mondom – "comprador burzsoáziához" a kifosztottak és leszármazottaik már nem alattvalóként, de tulajdonos polgárként csatlakozva egyenlő eséllyel versenyezzenek. A széles alapokon nyugvó tulajdonos p olgárság felgyorsítja a privatizációt, mert keresletként jelentkezik, és fokozza az állami vagyon lebontását falun, városban egyaránt. Azt, hogy a kormánykoalíció és az MDF menynyire egységes tulajdonostársadalomra gondol, és nem hatja át valami törzsi sze mlélet, ahogy állítják, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a munkások és vállalati dolgozók tulajdonossá válásán is dolgozik. Jórészt kidolgozott a munkavállalói résztulajdonosi program, melynek segítségével a dolgozók a privatizáció során résztulajdonosa i lesznek a vállalatnak. Jelenleg is az átalakulási törvény és a vagyonpolitikai irányelvek lehetőséget nyújtanak a dolgozóknak részvénytársasági átalakulás során részletfizetési kedvezménnyel részvényvásárlásra. A beszédem végére érve engedjék meg, hogy m indenkit emlékeztessek a mi csendes, vértelen rendszerváltozásunk természetére. Az emberek igazságérzete kielégületlen maradt, feszültségek, az indulatok ott fortyognak a felszín alatt. Eötvös József szavai beigazolódtak: nem kormányozhatja senki az embere ket, ki azoknak érzéseiben, szenvedélyeiben legalább egy bizonyos pontig nem
