Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - SZŰCS M. SÁNDOR (MDF)
293 tudom és vallom, amikor a tulajdonosokból béreseket formáltak, a kegyetlen nyomorúságok és kínoztatások közepette megalakították a kolhozokat. Itt nem az ember és a benne munkálkodó és sokat küzdő ember volt a fájdalmas eset, hanem a modell vált eléggé gyilkossá. Jóllehet tudom azt, hogy akik ezt kifundálták és véghez vitték, tudták, hogy a bolsevizmus másképpen Magyarországon nem ölthet testet, csak úgy, ha a nemzet gerincét, a parasztságot megtörik. (Gyér taps.) Nem könnyű évek és évtizedek vannak mögöttünk. Sajnos, aki nyitott szemmel jár szét az országban, s figyeli a költő szavát, aki az t mondja, hogy ember láss, ne csak nézz, akkor azt veszi észre, hogy az ország lassan Csáki szalmájává vált. Mert ahol közös felelősség van, ott énszerintem a felelőtlenség az úr. Én tudom azt, hogy ezt az 1020as törvényt a történelemkönyvek sokat fogják idézni. Történészek sokat fogják forgatni. Tudom, hogy sok bírósági tárgyalás lesz, de én mint lelkipásztor tudom, hogy a legjobb megvalósulása az lenne a galatákhoz írt levél, bibliai ige nyomán, akkor valósulna meg igazán, ha igazságot követnénk szeretet ben. Mert ha valaki a maga igazát hajtja, az diktátor, és a diktátorok mellett rabszolgák vannak. Gondoljunk arra, hogyha gyermekeinket csak majomszeretettel neveljük, akkor azokból csirkefogók lesznek. Tehát én végtelenül boldog lennék, ha egy nemzeti kon szenzus jönne létre, és a népünk megbékélhetne ebben. Nagy örömöm már csak az lenne, ha néhány tíz vagy száz jogász, ügyvéd munkanélküli segélyre kerülne. (Derültség, gyér taps.) Sokszor szoktuk azt a példát említeni, hogy az országunk egy harmadik világhá ború utáni állapotban van. Galgóczi Erzsébet, aki – úgy hiszem, életével és írásaival méltó ahhoz – , hogy idézzük ebben a tekintetben is, ő azt mondta, mert a mély válságból, amelyikbe az ország és népünk jutott, a válságból való kijutásra egyetlen garanci a a nép. És ez megszívlelendő. Mert én tudom, és Szabolcsban Vásárosnamény központtal vagyok képviselő 38 faluban, az ország legelcsigázottabb része, hogy ez sokat szenvedett nép. A múltat és a jövendőt is megbűnhődte. De benne azért hatalmas erő feszül. T íz- és százmilliókban és milliárdokban sem lehet könnyen mérni ezt. A jövő tekintetében az én meggyőződésem az, hogy a módosításokkal együtt elfogadható lesz. Legalábbis a koalíció számára. Hisz tudnunk kell azt, hogy meggyötört és kizsarolt, nemcsak a hat vanas években, hanem azóta folyamatosan, és megkérdezném akár a kormánypártiakat, akár az ellenzéket, hogy az elmúlt 3040 évben valaki képviseltee hitelesen a parasztságot, vagy ugyanúgy a munkásságot. Én azt hiszem, hogy nem tudunk mondani senkit sem. S záz és ezer példát mondhatnánk, amikor almabotrányok, burgonyabotrányok és sorolhatnám tovább, hogy milyen események újra és újra zavarták a kedélyeket. Tehát a fejlődés tekintetében látnunk kell, hogy a parasztság 9195%a degresszió nélkül visszakaphatja a földjét vagy kárpótláshoz juthat. Ezt mindannyiunknak tudni kell, mert számunkra fontos az igazságtétel, de én ugyanúgy együttérzek azzal a tsztaggal, aki 202530 éve esetleg vezeti az MTZtraktorokat, sok munkájában gyomorsüllyedést kap, gyermekeket nevel, OTPt fizet, és most, legalábbis a mi környékünkön 2030 ember van egyegy kisebb faluban is munkanélkülisegélyen. És sajnos, azt látom, hogy nem nagyon van jövőképük. Nem nagyon van jövőképük, és egyetlen útjuk feszültség levezetésére sokszor a ko csma. Tehát amikor én sokat várok ettől a tervezettől, és én bízom benne, hogy a falu a lepusztulás után egy új úton indul el, akkor azt is kell mondanunk, hogy nem könnyű sors vár rájuk. Nehogy azt higgyük, hogy valami óriási nagy adomány. És mit kapnak a z emberek? Kapnak lepusztult falvakat, olyan termelőszövetkezeteket, amelyeknek a gépparkja lerohadt, vagy szinte elpusztult, lesoványodott és elsavanyodott földeket, és aztán elöregedett falvakat. Ez az egyik oldal.
