Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - DÉNES JÁNOS (független)
291 Közel kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztust egy testként, egy emberként feszítették keresztre, mert azt hirdette az emberiségnek, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. A magyar szabadságharc régi dicsőségünk és párducos Árpád eszmeiségével kezdődött, és belehullott a gyilkos Ferenc Jóska ölébe. Nemzeti tragédiánk, hogy Ferenc József matuzsálemi kort ért m eg, és így a magyar földkérdés a mai napig nem oldódott meg, mert az első világháború után Magyarországot Trianonban feldarabolták, és darabjaiban most már egy országot feszítettek keresztre. (Zaj.) Ez a keresztrefeszítés a második világháború után az embe riség dicstelenségére megismétlődött, mert az ismét földarabolt országot ismét keresztre feszítették és megszállással megbecstelenítették. Az ezek után következő 34 év már az emberiség szempontjából és a nemzet szempontjából hullagyalázás volt, és most itt van ez az ország 34 éves diktatúra után – mármint kádári diktatúra után – teljesen kivéreztetett biológiai, erkölcsi, társadalmi, politikai állapotban. És ekkor következik az 1020as és az 1439es, földtulajdonról és kártalanításról rendelkező törvényjava slat. Amikor a tisztelt Ház erről a törvényjavaslatról tárgyal, legyen tisztában azzal a felelősségével, amellyel ennek a népnek tartozik és a magyar történelemnek. Nincs kevesebbről szó, minthogy kié lesz ez az ország a következő ezer évben; nincs keveseb bről szó, mint nyelvemlékként fognak itt minket keresni 34500 év múlva, vagy a fiaink még a mi nyelvünkön fognak itt beszélni. (Taps középen.) Amikor a földről beszélünk, a 2x2=4 egyszerűségével állunk szemben. A tulajdon azé kell hogy legyen – a termőfö ldtulajdon – , akitől elvették! A többi már csak politikai, erkölcsi és jogi csűrcsavarás és perfiditás. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja a két számon benyújtott törvényjavaslat nagyfokú különbözősége. Ím lám, az első alkalommal 60%os a kárpótlásnak a százalékos aránya, a másikban 90%os. Nem részletezem, az aránytalanság később nő. Hát kérem szépen a lóvásártéren is van egy bizonyos fokú tisztesség. Az ötpengős lóért, (szórványos taps) az ötpengős vak lóért nem lehet harminc pengőt kérni, még akkor sem , ha vakmerő. A következő a helyzet. Miután a földről, és kihangsúlyozom, hogy az általános vitánál tartunk, tehát kimondottan csak a lényegről igyekszem beszélni, és az állásfoglalásomnak a lényege az, hogy a Parlamentnek rendkívül sok időt, és az országn ak rendkívül sok időt, pénzt és bosszúság elleni mérget takarítsak meg, és ezért a következőt javasolom – mint ahogy azt már ügyrendi felszólalásomban előrebocsátottam – , hogy a két kérdés, földtulajdon és kárpótlás, kártalanítás – mindegy, hogy hogy nevez zük – nem tárgyalható együtt. (Bekiabálások: így van.) A földtulajdonról való tárgyalásunk is kétlépcsősen tárgyalandó. Egyszer az a rész, ami fehérenfeketén jogilag tisztázott, hogy akié a föld, annak vissza kell adni, és utána, miután itt jónéhá ny felszólaló bizonyította, hogy van még lehetőség a földdel való ésszerű és felelősségteljes gazdálkodásra, fel kell mérni egyéb jogosultak törvényes földhöz való jutásának jogszerű lehetőségét. Miután a földnél kimondottan jogról, jogszolgáltatásról besz éltem, a kárpótlás és kártalanítás kérdése már az igazság és a lehetőség kategóriájába tartozik. Éppen ezért a kártalanítást, a kárpótlást a magam részéről, ismerve saját lehetőségeinket, adósságkötegeinket, hazai, belföldi helyzetünket, háromlépcsős megol dásban javaslom a tisztelt Parlamentnek elfogadásra vagy legalábbis tárgyalási alapul. Azért szükséges a háromlépcsős megoldás, hisz létszámban, térben, vízszintesen, időben, függőlegesen rendkívül széthúzott és nagyrétű, nagy időívű a kárpótlandók, a kárt alanítandók mértéke és mennyisége. Hiszen Zimányi képviselőtársam javaslata sok százezer embert érint. Bethlen képviselőtársam javaslata pedig a harmincéves időkre nyúlik vissza. Tehát nem tárgyalható a kettő együtt, sőt a kártalanítás, a kárpótlás tárgyal ása csak három lépcsőben történhet. A háromlépcsős tárgyalásra a következő a javaslatom. Először tárgyalandó az a rehabilitáció – szántszándékkal használom a rehabilitáció szót – , ami lehetővé tette azt, hogy erről beszéljünk, az