Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
285 Befejezésül azt szeretném elmondani, tisztelt Ház, hogy ma már a sajtóban, rádióban eléggé nyíltan beszélnek arról politikusok, hogy a törvény eredeti célkitűzését kiegészítve olyan másodlagos politika i hatást is remélnek a törvény elfogadásától, amely kiszélesítheti a politikai bázisát a jelenleg kormányzó pártoknak a társadalomban. Ennek kapcsán azt kívánom elmondani, hogy akkor, amikor a piacgazdaságra történő áttérés szükségszerűen a konfliktusok ki éleződésével jár együtt, vajon szükségképpen új konfliktusok forrását kelle kialakítani azzal, hogyha azok, akik nem rendelkeztek tulajdonnal a törvény által megadott időpontig, és azóta sem szereztek maguknak számottevő tulajdont, a gazdasági nehézségek fokozódásával egy újabb kiélezett feszültség alanyaivá válhatnak. Ennek értelmében és ennek tükrében, ennek ismeretében javasoljuk a tisztelt Háznak azt, hogy a törvényt kapcsolja egybe a munkavállalói részvény nyújtotta lehetőségekkel, és ez tulajdonképpe n az Alkotmány szellemének megfelelő megoldást nyújthat mindenki megelégedésére. Mindezek ismeretében szeretném még egyszer kifejezni, hogy amennyiben ezek a követelmények a törvényhozás menetében nem valósulnak meg, ez esetben a Szocialista Párt képviselő csoportja nem tudja támogatni a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő felszólaló dr. Áder János, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Áder János (FIDESZ) ÁDER JÁ NOS, DR. (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Orbán Viktor két héttel ezelőtt már elmondta, hogy a kormánykoalíció két tagjának, a Kisgazdapártnak és a Demokrata Fórumnak kezdetektől fogva alapvetően különbözik az álláspontja a privatizáció, a repri vatizáció és a földtulajdon kérdésében. Megemlítette azt is, hogy a koalíció álláspontjának gyakori módosulását aligalig lehetett követni. Nos, a gondolatot folytatva hadd egészítsem ki ezt azzal, hogy amennyire érthető és magyarázható a koalíciós pártok véleménykülönbsége a döntéselőkészítés során, olyannyira elfogadhatatlan törvénytervezetek beterjesztését követően. Súlyos politikai hibának lehet csak minősíteni, ha a koalíció két pártja alapvető kédésekben nem a törvényjavaslat vitára bocsátása előtt, h anem csak azután kíván egyetértésre jutni. Márpedig most ennek vagyunk a tanúi. Súlyos hiba ebből következően az is, ha egy döntéselőkészítő apparátust arra kényszerítenek, hogy világos politikai döntés nélkül vagy naponta változó politikai döntésekkel kez djen el egy kodifikációs munkát, ráadásul úgy, hogy miközben a többi munkájával törvényszerűen lemarad, szabotálással vádolják. Jogalkotásunk mind a mai napig politikai kampányokkal tarkított és részben ezért is átgondolatlan és összehangolatlan. Mielőtt t ovábblépnénk, részben, mert a kérdés a politikai felelősség előbb feszegetett problémájához kapcsolódik, reagálni szeretnék a vitában korábban elhangzott néhány kijelentésre. Torgyán József pártja vezérszónokaként a következőket mondotta – é s itt idézem a jegyzőkönyvet, nehogy valami félreértés legyen: "Kónya frakcióvezető úr szerint pedig nem volt akkor olyan törvény – itt a 47es – 49es állapotokra utal – , amely lehetetlenné tette volna mindazt, ami történt, sőt mintha inkább megfelelt vol na az akkori törvényességnek mindaz a jogtalanság, amit elkövettek. Hát erről szó sincs. Az 1949. évi XX. törvény, a Népköztársaság Alkotmánya, amelyet a nép egyszerűen csak gyűlölettel sztálinista alkotmánynak szokott nevezni, hát ez az alkotmány is kimon dta, hogy védi a dolgozó parasztoknak a földtulajdonhoz való jogát. Ez az alkotmány is védte az öröklés jogát, védte a munkával szerzett tulajdont. Márpedig az 1967. évi IV. törvény, bármennyire is nem tűnt fel az Alkotmánybíróságnak, alkotmányba ütközött, mégpedig az 1949. évi XX. törvénybe." – Idáig az idézet. (Közbeszólás.) Sztálini alkotmány, igen, ezt mondtam, ez szerepel az idézetben.
