Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
280 kényszerítsenek? O tempora, o mores! (Derültség.) Hát ide jutott a mi forradalmunk? Ha nem lehet visszaható hatállyal törvényt alkotni, akkor hogyan lehet 40 év után kártalanításra részlegesen is jogfosztó hátrányt alkalmazni? Az '52. évi IV. törvény 10. §a szerint Rákosi 100%os kártalanítást ígért. Ez a törvény érvényben van. 1949ben vidéken egy kétszobás családi ház 20 ezer forintot ért. Ez a ház ma 1,52 millió értékű. Mit szól az, aki most ezért 125 ezer forint kárpótlást kap? Aki pedig megvette az á llamtól 50 ezerért, részletre, most 2 millióért árulja! Olyan feszültséggócok ezek, amelyek vulkánokat teremtenek, melyek alkalmasint biztosan kitörnek. Ha a több mint 1 millió egykori földtulajdonos most csak földje egy részét kapja vissza, az ottmaradott ért küzd tovább. Előbb vagy utóbb rendet kell teremteni e hazában – igaza van az előbb szólt képviselőtársamnak – , de úgy és olyat, hogy az a következő évszázadokban ne köszönjön vissza. Ha az 1020as nem igazságos, nem jogszerű, gazdaságilag nem megfelelő , milyen s kiknek a politikai akaratát tükrözi? Kérdésem: a Kormány a saját pártjai politikáját és ígéreteit hajtjae végre? Olyan ez, mint amikor a mi kutyánk elé a húsosfazekat odarakjuk, elmarja a másik kutyát, de a gazdájának is vigyázni kell, mert ily enkor azt is könnyen megharapja. A Független Kisgazdapárt az egyenes, őszinte beszéd és a kiszámítható, következetes politikai magatartás híve. Nem úgy vagyunk, mint az egyszeri aszszony, hogy Kata ángyónak mondja, hogy Tóni sógor is értsen belőle – hanem annak mondjuk, akinek szól. Mik hát a kifogásaink az 1020as törvénytervezettel szemben? A törvény előkészítése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Nem történt meg a kártalanítással kapcsolatos problémák elemző föltárása és a kár fölméré se. Nem megfelelő a törvény hatálya. Hátrányos megkülönböztetést tesz a jogosultak körében. Ellenkezik a Polgári Törvénykönyvvel. A kárpótlás mértéke, a degresszív táblázat diszkriminatív – különösen a parasztságra, ahol a föld 100%os értéke gyakran a kár felét sem éri el, mert egy mezőgazdasági üzemben a vagyonértéknek legszerényebb esetben fele – de sok esetben több a földön kívüli fölszerelések értéke, mint magának a földnek az értéke. Kérdezem, hogy miben különbözik az első százezer forint az ötödiktől vagy a tizediktől. Ez a megkülönböztetés ellenkezik az Alkotmánybíróság határozatával és az Alkotmánnyal. Az inflációs szorzó a fogyasztási kosárból merít, a hét és feles, negyvenkilences szorzó, pedig itt állóeszközökről, ingatlanokról van szó. Számítása ink szerint a megfelelő inflációs szorzó átlagos szám: ingatlanok esetében 64,8. Ezt nagyon könnyű az aranydollár és a forint időbeni árfolyamváltozásainak a figyelemmel kísérésével kiszámolni. De részpiacok tekintetében az inflációs szorzó jelentősen vál tozik. Igaz, hogy a fogpaszta esetében igaz a hét és feles, de ingatlanok esetében az én számom a valóság. A kárpótlás módja becsapja és tovább károsítja az amúgy is súlyosan károsultakat. A kárpótlási jegy az eddigi infláció mellett is elértéktelenedik a 9%os kamat és az infláció különbözete miatt. A kártérítés legegyszerűbb, legbecsületesebb és közgazdaságilag is legjobb módját kell választani. Akinek mások sérelme nélkül lehet, vissza kell adni az eredeti vagyont. Akinek nem lehet, elsősorban azonos ért ékű vagyonnal kell kártalanítani, és csak a végső esetben kártalanítási jeggyel – aminek értékállóságát az állam szavatolja. Bár az igazságügyminiszter úr több alkalommal az ellenkezőjét állította itt, személyes értesüléseim szerint és a Németországban ho zott törvények szerint így csinálják a németek és a csehek is. Az előprivatizációs törvényt Csehországban 203:2 arányban szavazták meg, aminek eredményeként visszaadnak kocsmát, vendéglőt, házingatlant, egyéb tulajdonokat. A földtulajdonnál a helybenlakás megkövetelése nemcsak diszkriminatív, de nagyon súlyos közgazdasági hiba is. A bérleti rendszer az egész világon a legjobb üzemméretek, a vállalkozói gazdaság és a földpiac kialakulásának, a tőke odavissza áramlásának az alapfeltétele. A szövetkezetek lét e nem a közös földtulajdontól függ. 1967ig nem volt közös földtulajdon, mégis volt szövetkezet. A bérlet nagyságát mindig a piac szabályozza, de addig lehet és kell is átmenetileg
