Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - Az ülés megnyitása - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
262 Megkérdezem az alkotmányügyi bizottság tisztelt elnökét, kívánjae az alkotmányügyi bizottság a másik két bizottság indítványát megtárgyalni. SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Nem tartjuk szükségesnek. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Az alkotmányügyi bizottság nem tartja szükségesnek. Akkor a holnapi napon a sürgős tárgyalásba vételi határozat alapján megtárgyalhatjuk a bizottságok indítványát. Döntés országgyűlési határozati javas lat napirendre tűzéséről ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy Suchman Tamás képviselő a Magyar Szocialista Párt részéről önálló indítványt nyújtott be, melyben politikai vitanapok rendszeresítésére tesz javaslatot az Országgyűlés munkája során. Az önálló indítványt az 1790es számon megkapták képviselőtársaim. Megkérdezem Suchman Tamást, kívánjae indokolni indítványát. Felszólaló: Dr. Suchman Tamás (MSZP) SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Nagyon röviden. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Most, hogy javaslatot teszek a politikai vitanapok rendszeresítésére szolgáló országgyűlési határozat megalkotására, két pontosítást engedjenek meg. Az egyik, hogy végül is nem teljes ülésnapról, csupán vitadélutá nról van szó. A másik pontosítás, hogyha a tisztelt Ház a szükségesség mellett dönt, helyes lenne, ha a törvénykezési dömping levonulása után, mondjuk, hogy az őszi ülésszaktól kezdve havonta kerülne megtartásra az általános politikai vita, elhatározott ké rdésekben. Az indítvány megtételére több okom is volt. Először, mint azt az indoklásban is láthatják, a Házbizottság szeptember 20án kelt határozata sajnos nem került végrehajtásra. A Házbizottság felé javaslatot a szocialista frakció tett. Másodszor, ugyanilyen súllyal indokolja a kérdést a miniszterelnök úr egy későbbi időpontban tett indítványa, illetve erre utaló, határozott kijelentése. Az okok között szerepel az általam – de, bízom benne, mások ál tal is – megítélt politikai szükség, amely ilyen vagy hasonló megoldásokat kíván. Kevés érv szól elkerülésére, több bevezetésére, hisz célja egyfajta tisztázás. Igaz, persze, az is, hogy a politikai vita, természeténél fogva ugyan magában hordozza a konfro ntáció lehetőségét, létezése viszont a konszenzus igényére épül. A társadalmi gyakorlat és az ideológiák kölcsönös összefüggése, illetve ennek folyamatos tagadása a parlamenti pártok politizálásában kényszerhelyzeteket alakít ki, melyek indulatkitörésekhez , át nem gondolt rögtönzésekhez vezetnek. Mire használható hát akkor a politikai vitadélután? A teljesség igénye nélkül, öt rövid gondolatot szeretnék mondani. A pártok folyamatosan módosuló, néha kristályosodó nézetei a gazdaság s a társadalom egyes kérdé seiről, a parlamenti működés keretében is fórumot kívánnak, ha kormányzati elvekhez, döntésekhez vagy megítélésekhez kapcsolódnak. Így a közvélemény számára is nyilvánvalóvá válik kialakított álláspontjuk. A második. A törvényhozás által elindított folyama tok – például az önkormányzatiság vagy új intézményrendszerek működésének tapasztalatai – mint fontos belpolitikai tényezők plenáris üléseken is szükséges, hogy újra napirendre kerüljenek, működésüket illetően, így nem tiltakozásokkal hívnák fel a figyelme t az eltérésekre, az ellentmondásokra vagy néha az összeomlással fenyegető helyzetekre.
