Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Bejelentések: Dr. Pásztor Gyula jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
255 amelynek kártalanítását pedig már a II. világháborút követő párizsi békeszerződés előírt a magyar áll am számára. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! E tárgyban már a múlt év novemberében készültem interpellálni, de a költségvetési vita sürgős voltára tekintettel ekkor elálltam szándékomtól. Az ügyet inkább levélben adtam elő a miniszterelnök úrn ak, és most sajnálattal állapítom meg, hogy a levél feladásától, december 13tól máig eltelt kerek 60 nap alatt más irányú elfoglaltsága miatt a miniszterelnök úr, úgy látszik, nem volt abban a helyzetben, hogy válaszolhasson. Válaszát pedig annál is nyugt alanabbul vártam, minthogy ez ügyben minden késedelem a szándékos diszkrimináció látszatát keltheti, amit a Kormánynak tulajdonítani természetesen nem kívánok, és ami viszont korántsem előnyös a magyar köztársaság nemzetközi reputációja szempontjából. Most , amikor a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a kárpótlási törvényt, és ebben minden bizonnyal a jogállamiság teljesebbé tételének a szándéka vezette, e szándékot meggyőzőbbé tehetné a magyar zsidóság mindeddig orvosolatlan jogsérelmeinek méltányos k ezelésével. És ha eddig csak a nyugdíjkiegészítést sürgettem, ami a kárpótlási törvénytől független, úgy most hadd utaljak magára a kárpótlási törvényre, mert nemcsak a személyes szabadságot ért, hanem vagyoni sérelmek jóvátétele tekintetében is az 1945 ut áni ügyekkel egyező módon és mértékben, azok reparációjával egyidejűleg kellene ennek megtörténnie. Sajnos a benyújtott kárpótlási törvényjavaslat szintén nem foglalkozik az 1945 előtti sérelmekkel, pedig nyilvánvaló, hogy a jogrend (az elnök hangjelzésel utal a felszólalási idő lejártára) – rögtön, egy perc – vagyonjogilag sem épülhet korábbi jogtalanságok romhalmazára. Az a házingatlan például, amelynek zsidó tulajdonosát 1944ben meggyilkolták és amelyet mondjuk 1948ban egy másik birtokossal államosítot tak, nem ennek az utóbbinak vagy jogutódjának szolgáltatandó viszsza, hanem a meggyilkolt jogos tulajdonos örökösének. Mindezek alapján kérdéseimet a következő mondatban foglalhatom össze: hajlandóe a Kormány egyenlő elbánásban és egyidejű kárpótlásban ré szesíteni a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali totalitarizmus áldozatait, vagy pedig egyelőre csak a kommunista diktatúra jogsértéseit kívánja jóvátenni és ezáltal, akarvaakaratlanul, diszkriminálja a hitlerizmus és magyar kiszolgálóinak áldozatait, mindene kelőtt a magyar zsidóságot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra a Kormány nevében dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: El nök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Megvallom őszintén, némi szomorúsággal hallgattam az interpellációját, elsősorban nem annak tartalmi mondanivalója miatt, hanem a politikai megközelítésű aspektusa miatt. Elsősorban azért, mert számomra úgy tűnt, hogy az interpelláció végig a zsidóságról beszél, hogy milyen politikai indíttatásból, ezt kinekkinek ajánlom tisztelettel továbbgondolásra. Azt kell mondjam, hogy akkor, amikor mi ezt a jogszabályt megcsináltuk, akkor nem nemzetietnikaifaji kisebbségekben gon dolkodtunk, hanem emberekben, olyan emberekben, akik politikai okok miatt személyes szabadságukban sérelmet szenvedtek, függetlenül attól, hogy zsidókról, cigányokról vagy akármilyen nemzetiségiekről van szó. Ez az egyik alapvető aspektus, ami jellemezte a munkánkat és a szándékunkat akkor, amikor ezt a kormányrendeletet megalkottuk. A másik nagyon lényeges szempont, ami szerint a kormányrendeletet csináltuk, hogy megpróbáltuk azokat a történelmi korszakokat elkülöníteni, amelyek viszonylag egységesen kezel hetőek, könynyen felmérhetőek, következésképpen a történetijogi föltárásra könnyen jogszabály építhető. Így került sor arra, hogy periodizáltuk az időszakokat az 19381945, 19451963 és 19631989 közötti időszakra. Az, hogy ebből a három periódusból miért éppen az 19451963mal kezdtük a jogalkotást, ennek igen kézenfekvő magyarázata van és messze nem az, mint amit Ön az
