Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
26 már annyit szenvedtetek, akkor még szenvedhessetek addig, amíg majd a magyar államnak lesz valahonnan pénze. Szóval ezeket a kérdéseket koncepcioná lisan és valóságosan is meg kell vitatni, és rendezni kell, mert arról már nem is szólok, hogy ha mi most ezt a törvényt véghezvisszük, elfogadjuk és a gyakorlatba átültetjük, akkor honnan fogják visszakapni a koncepciós perek áldozatai a vagyonukat, ha kö zben privatizálásra kerül a vagyonuk, és új tulajdonos lesz. Hát akkor az ő esetükben azt kell, hogy mondjam, hogy a magyar állam az őket ért mérhetetlen kárt az általunk okozott újabb kárral akarja pótolni. Hát én azt hiszem, igen tisztelt Ház, nem kell k ommentárt fűznöm ahhoz, hogy ez nem megy. De menjünk tovább, nézzük meg ennek a törvénytervezetnek más részeit is. Hát ott van a degresszió. Hát elnézést kérek, ez a degresszió az összes hibájától eltekintve még ráadásul a parasztságra nézve súlyosan diszk riminatív. Hát azért diszkriminatív, mert ez a degresszió azt mondja, hogy személyenként és vagyontárgyanként ötmillió forint a felső határ. De hát hogy kaphat a magyar paraszt 5 millió forint kárpótlást – vagy bárminek nevezzük – , hogyha egyszer az 1949. VI. hó 8i állapot szerint lehetett maximum 200 hold földje? A 200 hold földet, ha 25 aranykoronás is lenne az, az márpedig nagyon valószínűtlen, hogy pont ilyen magas aranykorona értéket tenne ki, hát akkor is csak 500 000 forint körüli kártalanítási össz eghez juthatnak az 5 millióval szemben. Hát vajon az Alkotmánybíróságnak az a határozata, hogy nem lehet diszkriminatív a rendelkezés, csak akkor érvényes, hogyha a magyar paraszt természetben kaphatná vissza az elrablott földjét? De ha már degressziós táb lázatban nézzük, akkor taposhatunk diszkriminatív módon is a magyar parasztra. Nem értem ezt a koncepciót az Igazságügyi Minisztérium részéről, és egyáltalán nem értem, hogy ez hogy lehet megoldás. De továbbmegyek. Ez a törvény mérhetetlenül sok vonatkozás ban összeütközésben áll a második legfontosabb törvényünkkel, a Polgári Törvénykönyvvel. Hát a Polgári Törvénykönyvnek olyan rendelkezéseivel áll ez olyan szöges ellentétben, mint az opcióval. Hát az opció a Polgári Törvénykönyv szerint egy olyan jogintézm ény, amely kógens, és amellyel szembeni kikötés, még szerződéses kikötés is semmis. Nos, ez a törvény, ez egy csomó diszkriminatív megoldást tartalmaz, de ezek mind eleve semmisek, mert szembenállnak a Polgári Törvénykönyv előírásaival, amely ugye kimondja egyrészt, hogy a határozatlan időre szóló opció az hat hónap, a határozott időre szóló öt hónap. Ezzel szemben a kártérítési törvénytervezet nagyvonalúan azt mondja, hogy 30 nap. És mit ér a 30 nap? Olyan 30 nap, amelyet beágyaz a Polgári Törvénykönyvtől teljesen idegen államigazgatási eljárás menetébe, és ezen belül tulajdonképpen egy olyan lehetetlen helyzetet teremt, hogy ha elolvassák a kárpótlási törvénytervezetet, akkor látni fogják, hogy ez az opciós jog a valóságban még egy törvényes elővásárlás in tézményével sem ér fel. Azért nem ér fel, mert a törvényes elővásárlási jognál minden további nélkül tudom gyakorolni az elővásárlási jogomat, hogyha én azt kikötöttem, de itt ez a kártérítési törvény millió megkötést alkalmaz. Azt mondja, hogy csak akkor kaphatod vissza a földedet, ha ezt csinálod, azt csinálod, amazt csinálod, ha ott laksz állandóan – sérti megint az alkotmányos jogait az embernek, tehát kezdem itt. De megyek tovább, ugye, megmondja, hogy abban az esetben hogy tudok élni, hogyha ugyanahho z a szervhez fordulok – magyarán mondva a tszcshez – , aki elrabolta a földemet, és ő fogja elbírálni, hogy majd vajon hogy tudom én visszakapni a földemet. Hát egy nonszensz, jogtechnikai megoldásnak is megmosolyogtatni vagy megkönnyezni való! A kettő köz ött lehet választani, de hogy nem a magyar Parlamenthez való, azt erről a helyről felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni. Na most, már arról nem beszélek ugye, hogy miután ez az opciós előírása a kárpótlási törvénynek egy csomó diszpozitív intézm ényt tartalmaz, olyan diszpozitív intézkedéseket, amelyek a kógens rendelkezésekkel szemben eleve semmisek kell, hogy legyenek. De hasonlóképpen ütközik ez a törvény a Polgári Törvénykönyv öröklési jogi intézkedéseiben is. Na most, ugye, minket próbált meg nyugtatni ezzel kapcsolatban a közigazgatási államtitkár úr – hivatkozván, ha jól emlékszem a
