Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
24 Hát erről szó sincs! Az 1949. évi XX. törvény, a Népköztársaság Alkotmánya, amelyet a nép egyszerűen csak gyűlölettel sztálinista alkotmánynak szokott nevezni, hát ez az alkotmány is kimondta, hogy védi a dolgozó pa rasztoknak a földtulajdonhoz való jogát. Ez az alkotmány is védte az öröklés jogát! Védte a munkával szerzett tulajdont! Márpedig az 1967. évi IV. törvény – bármennyire is nem tűnt fel az Alkotmánybíróságnak – alkotmányba ütközött, mégpedig az 1949. évi XX . törvénybe, és ha a miniszter úr azt mondja, hogy neki nem tűnt fel, mert nincs különbség '47. december 31e és '49. VI. hó 8a között, akkor hadd legyen szabad nekem felhívnom néhány jogszabályt ezzel kapcsolatban. Hiszen hadd hivatkozzam arra, hogy a Tá jékoztatási Iroda 1948. nyári bukaresti kollektivizálási határozatával mondta ki a szocialista táboron belüli erőszakos kollektivizálást. És azt hiszem, valamennyiünk által ismert, hogy ezt követően a magyar kommunisták túllihegték a bolsevista vezérkarnak ezzel kapcsolatos intencióit, és olyan jogszabályokat hoztak, mint például – és itt hívnám fel az igazságügyminiszter úr figyelmét, akkor gondolom, ő is különbséget fog látni a két időpont között – az állami előhaszonbérleti jog érvényesítése: ez volt a 9000/1948. (VIII.29.) Korm. számú rendelet. Vagy volt az ingatlanforgalom visszafogása: ez volt a 13000/1948. (XII.22.) Korm. számú rendelet. Vagy volt – és most kérem különös figyelmét a tisztelt Háznak – a tömeges földfelajánlások bevezetéséről szóló, 40 91/1949. (VI.16.) Korm. számú rendelet. Hát mik voltak ezek, ha nem ebben az időszakban hozott olyan jogszabályok, amelyek előre, a jog eszközeivel erőszakosan hozták létre azt a tulajdoni viszonyt? Amelyre a nép egyetlen kifejezést tudott alkalmazni, hogy elrabolták a földjét, elrabolták az egyéb tulajdonát. Mert itt legyen szabad rámutatnom arra, hogy a Kisgazdapárt nem tesz különbséget az elrabolt javak tárgya tekintetében. Tehát mi éppúgy kérjük, hogy adják vissza az elrabolt patikát, kocsmát és kisüzem et, mint az elrabolt földet is, és itt van jelentősége a jognak, tehát annak, hogy mi nem az igazságtalanság kategóriájáról állva támadjuk a beterjesztett törvénytervezetet, hanem mi a jogellenesség, a jogtalanság, a károkozás kategóriájáról támadjuk, amel ynek viszont természetes következménye a Polgári Törvénykönyvben írt reparációs kötelezettség teljesítése, nevezetesen tehát ugyanolyan állapotot kell teremteni, mint a jogellenesség előtti időpont volt. Ezért nem lehet az kétséges, hogy most vitatkozunk a zon, hogy megilletie teljes egészében a parasztot a föld vagy a patikust a patika. Hát ha egyszer jogellenesen vették el tőle, akkor megilleti. És igaz, hogy a pártállam szemet hunyt ezek felett a jogtalanságok felett, de azért hunyt szemet, mert pártálla m. Nekünk pedig azért nem szabad szemet hunynunk ezek felett, mert mi nem vagyunk pártállam, hanem jogállam szeretnénk lenni. De hogy tarthatunk számot a jogállamiság szóhasználatára, hogyha nem vagyunk képesek, vagy nem tudjuk, vagy nem akarjuk ezeket a j ogtalanságokat eltakarítani, és helyette a jogállamiságnak megfelelő rendelkezéseket hozni. Általában arra szoktak hivatkozni, hogy azért nem lehet visszaadni az ilyen tulajdont, mert hiszen nem lehet mindenkinek visszaadni. De hát kérem, akkor ezek szerin t, ha a tolvaj ellopja a holminkat, akkor majd a rendőrség nem fogja nekünk visszaadni a holmit azért, mert a másik tolvaj is lopott, és annak a másik tulajdonosnak nem tudják visszaadni az ellopott javakat? (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) Vagy megkérdezem – hogy egy orvosi hasonlattal éljek – , vajon ki fogja tudomásul venni, hogyha egy gyógyítható, de nagyon súlyos tüdőgyulladása van, és azt fogja mondani az orvos, hogy kérem szépen, én ugyan a tüdőgyulladást kitűnően tudom gyógyítani, de fogalmam sincs, h ogy hogy kell az AIDSet gyógyítani, és én most egy AIDSes betegtől jövök, és miután őt sem tudom meggyógyítani, önt sem fogom meggyógyítani. (Derültség és taps.) Elnézést kérek, alighanem nyilvánvaló, hogy ez a megközelítési módja nem lehet alkalmas anna k, hogy a beterjesztett törvényjavaslat kapcsán eldöntsük, hogy most valamiféle részleges kárpótlást vagy pedig a teljes kártalanítást kelle alkalmaznunk. Nyilvánvaló, hogyha a jogi kérdés eldőlt, akkor függetlenül attól, hogy vane pénzünk vagy nincs, a polgári jogi reparációt kell
