Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 5. szerda, a tavaszi ülésszak 34. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF):
2040 tudom, hogy vajon mi lesz az a plusz teher, ami eddig ne lett volna jelen az állami költségvetésben. Vajon előjönnek valahonnét az egyházi gyerekek? Vagy az egyházi betegek és gondozottak? Többen leszünk, több ellátást kell végezni? A magam részéről úgy gondolom, nagyon jó lenne ha így lenne, de sajnos nem ez a helyzet. Annyiban igazat kell adni ennek a kritikának, hogy minden átalakulás plusz teherrel jár, annyiban azonban el kell utasítan i ezt a kritikát, hogy csak a feladatellátás struktúrája változik és nem a nagysága. Harmadik kifogás: tíz év bizonytalan tulajdoni helyzet. Ezt az érvet két okból nem tudom ebben a megfogalmazásában elfogadni. Az egyik: nem hiszem, hogy az egyházak és az önkormányzatok annyira ellenérdekű felek lennének a társadalmi átalakítás és stabilizálás folyamatában, hogy ne legyenek egymás érdekeire figyelemmel. Nem hiszem, hogy szembekötősdit fognak játszani és azon lesznek, hogy az önkormányzatok részéről azért ne működtessék tisztességesen az igényelt ingatlanokat, mert úgyis jön majd az egyház, az egyházak részéről pedig azért ne szóljanak időben az igénylési szándékukról, hogy az önkormányzat végezze csak el az éppen soros felújítást, karbantartást, aztán majd b eleülünk a készbe, a jóba. Ha már ilyen motívumok jelentkeznek, régen rossz annak a településnek és főleg a szolgáltatást mindenképpen – működtetőtől függetlenül – igénybe vevőknek. A másik indok, ami miatt ez a vád megítélésem szerint nem elfogadható: nag yfokú cinizmusnak és az elmúlt rendszer mindenki által elismert bűnös egyház – és valláspolitikája legalizálásának jele az, ha valaki nem látja be, hogy az egyházak romjaikban hevernek, tényleges teljesítőképességüknek csak töredékét tudják nyújtani. Hogy e z a töredék mennyire egészíthető ki, azon már lehet és kell is vitatkoznunk. Sokkal kisebb kárt okoz a tíz év esetleges bizonytalanság, mint a jelenlegi helyzet kimerevítése, az elmúlt időszak legalizálása. Természetesen el kell gondolkodnunk azon közösen, hogy hogyan lehet ezt az időt akár rövidíteni, akár a bizonytalanságát minimalizálni. Tisztelt Ház! A leginkább általános jellegű, de talán leglényegesebb kifogás a lelkiismereti és vallásszabadság biztosításának a kérdése. A probléma úgy merül fel, hogy mi lesz azokon a településeken, ahol egy általános vagy egy középiskola van csak, és azt az egyház visszaigényli. Erről beszélt Szigethy István is, elég részletesen. Úgy ítélem meg, erre a legegyszerűbb a válasz, igaz, csak a jogot segítségül híva. Az Alko tmány 60. §a szerint (1) bekezdés:A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Második bekezdés: Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadá sát és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzve gyakor olhassa vagy taníthassa. Ez az a törvényhely, amelyet kétféleképpen lehet értelmezni és egyik értelmezés sem zárja ki a másikat. Az ellenzék teljesen jogosan hivatkozik arra, hogy az egyházi ingatlanok tulajdonrendezése nem vezethet oda, hogy az adott tele pülésen a lelkiismereti és vallásszabadság a továbbiakban ne érvényesülhessen. Mindez igaz és tisztelendő. Azonban az is igaz, és a hivatkozott Alkotmányhely azt is jelenti, hogy ma alkotmánysértő helyzet van Magyarországon. Az van, hiszen nincsenek biztos ítva a szabad lelkiismereti és vallásgyakorlás iskolai oktatási lehetőségei. Mindez csupán természetesen a joggal való játszadozásnak tűnhet. A lényeg számomra az, hogy mindenki megtalálhassa azt az oktatási formát és iskolát, amelyre szüksége van. Lehet, hogy mindez egy iskolán belül fog megvalósulni. A megoldásnak arra kell törekednie, hogy az igényeket kölcsönösen tiszteletben tartva biztosítsa az alkotmányosságot. Mindkét érdekelt félnek a jogait biztosítani kell a megoldás során. Tisztelt Ház! Természe tesen nemcsak kritika fogalmazódott meg az ellenzék padsoraiban, hanem úgynevezett pozitív javaslatokat is megtettek. Ezek a javaslatok egyrészt az egyháznak átadandó
