Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A külügyi és a honvédelmi bizottság együttes jelentése a jugoszláviai fegyvereladásokról - HORN GYULA (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA (MSZP)
202 Tisztelt Országgyűlés! Mint jeleztem, a bizottságban helyet foglaló ellenzéki képviselők közül vannak, akik fr akciójuk nevében kisebbségi javaslatot kívánnak előterjeszteni. Erről kaptam jelzést. Horn Gyula jelent meg a képernyőn. Felszólaló: Horn Gyula (MSZP) HORN GYULA (MSZP) Köszönöm szépen. Igaz, hogy nem nyomtam meg a gombot, de meg akartam nyomni. (Derültsé g.) ELNÖK (Szabad György) : A monitoron már szerepelt a neve, valami őrangyal intézkedett. (Derültség.) HORN GYULA (MSZP) Tisztelt Parlament! Azt hittem, hogy erősorrendben szólít az elnök úr, először az SZDSZ, MSZP, FIDESZ. Tisztelt Ház! A következőt szer etném mondani a szocialista frakció nevében. Először is, miért tartunk szükségesnek különvéleményt. Két okból, az egyik az, hogy az ügyek bizottsági kezelésében bizonyos zavarok voltak. A másik pedig az előbb ismertetett közös bizottsági jelentés – megítél ésünk szerint, s ezt a szocialista frakció nevében mondom – nem tükrözi a tényleges helyzetet. Ami az első kérdést illeti, mint ismeretes, február 4én a miniszterelnök úr javasolta a Parlamentnek, hogy hallgassa meg a két bizottság az ő tájékoztatását, il letve a Kormány képviselőinek a tájékoztatását a fegyvereladási ügyről. Sajnálatos módon erről a javaslatról itt határozat nem született a Parlamentben, s ez azért fontos, mert ez végig zavarta a két bizottság munkáját, nem volt világos, hogy tulajdonképpe n mi is a feladata a bizottságoknak. Az történt, hogy a Ház tisztelt elnöke felkérte a két bizottságot, hogy hallgassa meg a Kormány tájékoztatását. Mindjárt meg szeretném jegyezni, hogy az egész ügy kormányzati kezelésében a magam részéről egyetlen döntés t látok helyesnek, mégpedig azt, hogy a miniszterelnök úr elrendelte a vizsgálatot. (Derültség a bal oldalon.) A két bizottságnak a február 6i ülésén tehát tulajdonképpen a kérdések felvetésére és megválaszolására szorítkoztunk. A házbizottsá g viszont másnap kifogásolta, hogy a külügyi és a honvédelmi bizottság miért nem vitte végig az ügyet, és azt a határozatot hozta, hogy terjesszünk javaslatot a tisztelt Parlament elé az egész ügy lezárásával, illetve állásfoglalásával kapcsolatban. Tegnap ennek megfelelően véleményt mondtunk, hosszas vita után határoztunk a Kormány által tett írásos jelentésről, másfelől pedig határozati javaslatot szerettünk volna a Parlament elé terjeszteni, amelyre azért nem került sor, mert a jelenlevő képviselők többs ége ezt nem szavazta meg. Miért lényeges ez? Lényeges amiatt, hogy az ellenzéki képviselők tisztázni kívántak minden részletet. Feltételezem, ugyanez vonatkozik a kormánykoalíció képviselőire is, csak ez nem mutatkozott meg a bizottsági üléseken. (Mozgás.) Szó sincs tehát arról, hogy a bizottságban helyet foglaló ellenzéki képviselők valamiféle összecsapást akartak volna előidézni maguk és a Kormány között. Azt hiszem, azt külön nem kell hangsúlyozni, hogy az ellenzéknek legalább annyira szívügye a magyar – j ugoszláv jó viszony, mint a kormánykoalíciónak. Miért fontos mindez? Azért, mert sajnos több lényeges kérdésre nincs hiteles válasz, illetve nem kaptunk hiteles válaszokat. Amit ugyancsak fontosnak tartok, hogy jóllehet most a miniszterelnök úr megfogalmaz ta a konzekvenciákat politikai értelemben, s ezt helyesnek tartom, s egyértelművé tette azt, a Kormány szándéka a jó viszony ápolása, fejlesztése Jugoszláviával, sajnos menet közben erre nem került sor. Csak meg kívánom jegyezni azt is, hogy a következteté sek, konzekvenciák levonását Torgyán József úr is szükségesnek tartotta, és ha nem csal az információm, ő még nem ellenzéki képviselő. (Derültség.) A miniszterelnök úr egyik beszédében azt mondotta, hogy a mostani Kormány 40 év után az első felelős é s hivatalos Kormány. Ha ez így van, akkor először a következőt vetem fel. A Kormánynak
