Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A külügyi és a honvédelmi bizottság együttes jelentése a jugoszláviai fegyvereladásokról - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
200 Jugoszlávia kapcsolatainak megerősítése, a kölcsönös bizalom helyreállítása érdekében rendezze. A Magyar Köztársaság Kormánya az együttműködés keretében kész megfelelő garanciákat adni arra nézve, hogy a jövőben hasonló eset elő ne fordulhasson. Bízunk abban, hogy mindezekkel a lépésekkel az ügy lezárható, és kapcsolataink újra az említett bizalom alapjára helyezhetők. Katona Tamás államtitkár tárgyalásai alapján, amelyeket a jugoszláv külügyminiszter első helyettesével, illetve magával a külügyminiszterrel folytatott, a sajtóban is részben megjelentek, részben pedig az alábbiakban tájékoztatom még a tisztelt Házat azzal összefüggésben, amit kézbe kaptunk a jugoszláv reagálásról, és amelyik jelzi a jugoszláv kormány szándékát és magatartását is e tárgyban. Makszics szövetségi külügyi titkárhelyettes, tehát külügyminiszterhelyettes utalva a probléma súlyosságára és következményeire, hangsúlyozta az ügy végleges tisztázásának és lezárásának szükségességét, hogy azután újból meg lehessen teremteni a kölcsönös bizalmat – szól a jugoszláv nyilatkozat. Ez a bizalom nagyon fontos része a k ét ország stabil kapcsolatainak, akárcsak a térség biztonságának és együttműködésének. Kiemelte: jugoszláv részről rámutattak, hogy Jugoszláviában értékelik a magyar kormányfőnek és kormányának a probléma rendezésére tanúsított készségét. Ezt megerősítetté k abban a telefonbeszélgetésben is, amelyet a magyar és jugoszláv miniszterelnök folytatott egymással. Továbbá Makszics külügyminiszterhelyettes kijelentése szerint Jugoszláviában arra számítanak, hogy a magyar fél – amint azt bejelentette a jegyzékben – , világosan kifejti Jugoszlávia iránti magatartását, és ezáltal hozzájárul a további együttműködéshez és a kölcsönös bizalomhoz. Egyéb kérdéseket is érintve – ismét a jugoszláv nyilatkozatból – a két fél főként a Magyarországon és Jugoszláviában élő kisebbs égekről fejtette ki behatóan álláspontját. Rámutattak, hogy a kisebbségek mindkét ország tartós érdekét szolgálják, és ezt a kérdést nem lehet a felmerült problémák vetületében szemlélni. A megbeszélések során szóba került még a gazdasági és egyéb jellegű együttműködés témaköre. Továbbá a jugoszláv kormány mindezek mellett megismételte, hogy fenntartja a december 7én tett magyarországi miniszterelnöki látogatás minden pontját, beleértve a magyar miniszterelnök meghívását Belgrádba és a belgrádi találkozó l étrehozását diplomáciai úton. Katona Tamás államtitkár és a jugoszláv kormány képviselőjének tárgyalása alapján, tehát a jugoszláv féllel e kérdésben egyetértésre jutva, az ügy lezárása érdekében a jugoszláv féltől kívánt politika kifejtésére az alábbiakat kívánom kijelenteni: 1. Sajnálatomat fejezem ki, hogy az ügy kapcsán feszültség keletkezett az eredményesen fejlődő magyar – jugoszláv kapcsolatokban. Magyarország alapvető érdeke, hogy a kérdés megnyugtatóan rendeződjék, a magyar – jugoszláv kapcsolatok újra a kölcsönös bizalom alapjára helyezkedjenek. 2. A Magyar Köztársaság Kormánya az együttműködés keretében kész megfelelő garanciákat adni arra nézve, hogy a jövőben hasonló eset elő ne fordulhasson. A Kormány még ebben a hónapban jóvá hagyja a fegyverkereskedelem engedélyezésének új, szigorított rendjét. 3. A Magyar Köztársaság az államok közötti kapcsolatok általánosan elfogadott elveiből és normáiból, valamint a szomszédság tényéből kiindulva kölcsönösen előnyös, tartós, jó viszonyra törekszik a baráti Jugoszláviával. Nagyra értékeli az együttműködés valamennyi területén eddig elért eredményeket, és abban érdekelt, hogy azok folyamatosan gyarapodjanak, mind a szövetségi szervekkel, mind pedig Jugoszlávia köztársaságaival eddig is fennt artott kapcsolatok révén. A magyar Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az országainkban lejátszódó demokratikus változások nyomán feltáruló új lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatokban kamatoztassa. 4. A Magyar Köztársaság Jugoszláviához fűződő vi szonyában abból indul ki, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság több nemzet föderatív uniója. Jugoszlávia határait érvényes nemzetközi dokumentumok garantálják, államisága része az európai status quónak, amelyen a
