Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HÁMORI CSABA (MSZP): - ELNÖK (Szabad György): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP):
1985 akkor megítélésem szerint ez elég nagy. Az önkormányzatoknak soha – már elhangzott itt – ilyen vagyonuk nem volt, és az is gond, hogy az önkormányzatok ennek a vagyonnak a fogadására nincsenek kellően felkészülve, nem is lehettek, hiszen Magyarországon az elmúlt negyven évben igazi önkormányzat nem volt, így minden feladat új számukra, amit most kapnak, az felkészületlenül vagy részben felkészületlenül éri őket. És ezért nem baj az, ha az állam egy kicsit óvatos a vagyon nagyságának leosztása tekintetében. És azért sem baj, ha az állam óvatos, mert ez a vagyonleosztás igazságtalan. Igazságtalan azért, mert azok kapnak, akiknek eddig volt, akiket a múlt rendszer forgószele felkapott, és ahová telepítettek vagyont, azok kapnak, akik pedig halálra voltak ítélve, és kisemmizés volt az osztályrészük, azok viszont semmit nem kapnak vagy vajmi keveset. Tehát kell, és a Kereszténydemokrata Néppárt megítélése szerint lesz is egy másik leosztás, a mikor az ország gazdasági helyzete javulni látszik, amikor a privatizáció kialakult körülményei már nyíltan láthatók, akkor kell, hogy az önkormányzatok újabb vagyont kapjanak, és függetlenül attól, hogy ki lesz hatalmon a Parlamentben vagy az önkormányzat okban, mert nem szabad az önkormányzatokat és a Parlamentet egymással szembeállítva pártérdekek céljainak kitenni, de kell, hogy legyen egy ilyen leosztás, amelyik igazságosabb lesz. S hogy ez nem most történik meg, ennek nemcsak gazdasági okai vannak, han em azért az önkormányzatokkal is vannak némi problémák. Nincs olyan nap, hogy a tömegkommunikációban ne kapnánk hírt arról, hogy az önkormányzatok milyen belső problémákkal, akár személyi kérdésekkel is kerülnek szembe, de ez egy természetes dolog, mi nem tartjuk ezt tragédiának, hiszen amikor a tenger háborog, a szél fúj és a hullámok nagyok, de majd idővel lecsillapszik a tenger és áttetszőbb lesz a víz, de azért ezt nem lehet nem figyelembe venni, hogy a mi önkormányzatiságunk még eléggé kezdetleges, gye rekcipőben jár, és ezért sem árt, ha egy kicsit a Kormány és a kormányzópártok ebben a kérdésben óvatosak. Nem tudja viszont a Kereszténydemokrata Néppárt elfogadni azt a szemléletet, amely talán a múlt beidegződéséből adódik, és valahonnan már visszaköszö nt a történelem folyamán, hogy minden hatalmat – akkor úgy hangzott – a szovjeteknek, most mondhatnánk, az önkormányzatoknak. Nem önkormányzatellenes, ezt szeretném hangsúlyozni, de azok a szembeállítások, akik ezt úgy képzelik el, hogy van Magyarországon különböző mélységű tagolódás, és ezeket szembe kell állítani, az a múltból való visszaköszönés. Nincs külön önkormányzati állampolgár és külön állami állampolgár, nincsenek állampolgárok, akik tagjai az egyházaknak vagy más szervezeteknek, ugyanakkor ellen ségei lennének az önkormányzatoknak vagy az államnak, hanem ugyanaz az állampolgár választotta az önkormányzati tisztségviselőket, és ugyanazok a tisztségviselők esetleg hívők, vallásosak valamelyik egyház vagy felekezet keretében, és ugyanazok az állampol gárok küldtek bennünket ide a Parlamentbe is. Ezeknek az egymással való szembeállítása a megítélésem szerint rövidlátó politikai sandaság, és ez nagyon veszélyes játék, és sajnos ez ma a magyar politikai életben elharapódzott. Hogy miért, azt érdemes lenne megvizsgálni, de megítélésünk szerint akármiért is, ez káros a mai magyar demokrácia szempontjából. Ezek az egymással való szembeállítások csak arra jók, hogy az embereket megosszák, hogy eltereljék a figyelmet a különböző problémákról, és még azt is meg merem kockáztatni, hogy azok, akik ma nagy fennhangon, szinte a sláger szövegével, hogy add már, uram, az esőt, kiáltják, hogy add már, uram, a vagyont, mert ez az egyetlen lehetőségünk, ha ez nincs, akkor mi tönkremegyünk, ez egészen mást fed. Talán egy k icsit a belső problémák elkendőzését. Mert azt mindenkinek tudnia kell, hogy ez a vagyon, bármilyen legyen az, akár non profit jellegű, akár pedig gazdálkodásra alkalmas, ebből az elkövetkezendő rövid hónapokon belül hozadék még nem lesz, az még csak egy g ondot okoz, ahhoz idő kell, hogy az önkormányzatok abból profitáljanak! Tehát úgy beállítani a kérdéseket, hogy ma azért nincs esetleg az önkormányzatoknál kellő gazdasági alap, mert nincs vagyonuk, ez félrevezetés. Furcsának tartom azt is, amikor azt állí tják, hogy az önkormányzati vagyon függetlenséget jelent. Természetesen, és ez a függetlenség, szemben az állam szuverenitásával, szükséges bizonyos határok között. De ugyanakkor az, hogy a normatív támogatás függőséget jelent, az egész nyugati
