Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP):
1980 hogy NyugatEurópában a központi államhatalom pénzsegélyei sem korlátozhatják a szabadság kis köreinek szabad gyűrűzését, és NyugatEurópa ö nkormányzatai nemcsak akarhatnak, hanem tudnak is helyi adókat szedni tehetős polgáraiktól. Magyarországon évszázadok óta más a társadalom helyzete. Ellenségeink emberöltők óta a szolgaság, a központi állami függés egyoldalú, egyhangú köreit róják. Itt és most tehát az önkormányzatok tulajdonosi függetlensége a szabadság gyűrűzésének elemi feltétele lenne. Akkor lenne az, ha a szabadság és tulajdon csodálatos gondolatát nemcsak néhanéha idéznénk Kölcseytől, hanem konkrét biztosítékait törvényeinkbe iktatná nk, úgy ahogy ezt a maga korában Kölcsey Ferenc is akarta. A kormánypárt említett önkormányzati szószólója bizonyára nem véletlenül a szabadság és tulajdon filozófiája helyett az önkormányzat és állam tételét említette, bizonyára ezt sem egészen véletlenül tette. Mindannyian tudjuk és valljuk persze, az önkormányzat nem állam. Ebből a törvényjavaslatból én mégis az ellenkezőjét olvasom ki néhanéha. A Kormány az önkormányzatok anyagi függőségben tartásával, tulajdonszerzésük kemény korlátozásával önkormányz ataink állami függésének a konzerválására törekszik. Játsszunk el egy pillanatra azzal a korántsem abszurd gondolattal, hogy az 1994es parlamenti választásokon a mostani koalíció esetleg ellenzékbe kerül, viszont megnyeri ugyancsak 1994 őszén az önkormány zati választásokat. Kíváncsi lennék, hogy a mostani kormánypárti képviselők közül hányan vállalnának akkor a mostani tulajdonosi törvénytervezet nyomán kialakuló helyi viszonyok között felelős polgármesteri megbízatást. Vagy akkor megint újra fogjuk tárgya lni az összes sarkalatos tulajdoni törvényeket, minden választási ciklus kezdetén újra vitatjuk a honalapítást. Hányan jelennének meg a második, harmadik pusztaszeri gyűlésen, és egyáltalán eljönnee még oda valaki? És ki menne el az állampolgárok közül az önkormányzati választásokra, kinek kellene a tisztes nyomor demokráciája? Kérem, Uraim, gondolják meg mindannyian, hogy mi most ezekkel a sarkalatos tulajdoni törvényekkel csak az erős központi államhatalmat akarjuk körülbástyázni, vagy a magyar társadalo mnak szeretnénk házat, hazát adni, vagyis újabb ezer évre új hont alapítani. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Mizsei Béla képviselőtársunk a Független Kisgazdapárt részéről. Felszólaló: Dr. Mizsei Béla (FKgP) MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttem felszólalónak az utolsó néhány mondata a figyelmemet felkeltette, ti. ő azt állítja, hogy a Kormány azért terjesztette be ezt a törvényjavaslatot így, ahogy beterjesztette, mert a központi hatalmát akarja erősíteni. Nekem más a véleményem. Nekem az a véleményem, hogy bizonyos körök, akiktől ma is sok minden függ, még most is abban az álomban ringatják magukat, hogy a magyar devizabevétel s általában a magyar gazdasági élet legfőbb ereje a téeszekben van. H add mondjam el azt, hogy az én véleményem szerint is bizony a vidéki városok, főleg a falvak e javaslat alapján nem sokat kapnak. A vidéki falvakban az érték nem a város, illetve a falu belterületén, hanem a külterületén van, azokban a mezőgazdasági ingatl anokban, amelyek évszázadok óta azoknak a falvaknak a tulajdonát képezték, amikből jelentős bevételeket értek el, és a téeszesítés alkalmával ezek a földek mind, egyből a téeszek tulajdonába kerültek. A vidéki falvak, városok – így többek között Békés megy e majdnem minden helysége – tiltakoztak az ellen, hogy e törvényjavaslat alapján a földek nem kerülnek vissza a községek, illetve városok birtokába. Szeghalom is például tiltakozik az ellen, hogy ez leszűkíti az önkormányzati tulajdon körét, korlátozza az önkormányzati tulajdonnal való
