Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szerencsejáték szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS (FKgP):
1974 utódellenőrzésének Magyarországon egyedüli lehetőségei is. A versenyek szigorú szelekciós rendszere adott és ad lehetőséget a tenyésztésbe állítandó tenyészegyedek értékmérő tulajdonságainak elbírálására. Tehát a lóversenyzés elsősorban tenyészkipróbálás és egyben sport is. Sport, amely több mint másfél százados múltjával szorosan kapcsolódik Európához, mi több: olyan sportágunk van, amelyrő l nem kis büszkeséggel elmondhatjuk mi, magyarok, hogy hazánkban ugyanolyan régi múltra tekint viszsza, mint NyugatEurópa más országaiban. A pesti gyepen a reformkor hajnalán futottak már lóversenyeket, azokban az évtizedekben éledt fel e szé p sport szerte Európában. Ha úgy tetszik, ezt egy európai kultúrörökségnek kell tekintenünk, és ekként kell kezelnie a nemzetnek a jövőben is. Különös érdekeltsége ennek a versenylótenyésztést sporttal ötvöző tevékenységnek, hogy a versenyekre hazánkban cs akúgy, mint szerte a világon, ahol kulturált keretek között folyik a lóversenyzés, fogadások köthetők. Ez azonban nem tekinthető a lóversenyzés elsődleges funkciójának. Ez tehát nem kizárólagos szerencsejáték. A lóversenyen kötött fogadások nem a vak szere ncsétől függenek, hanem egy évszázados múltra tekintő, nemzetközi tapasztalatokra támaszkodó esélykiegyenlítési rendszerrel működnek. A lóversenyen fogadást kötő játékos nem csupán a szerencsére támaszkodik, hanem mérlegelve az egyes versenyeken starthoz á llt lovak képességeit, úgy köt fogadásokat. Ehhez a versenyeket lebonyolító intézmény különböző információk közreadásával tájékoztatja a fogadót, aki a fogadást ezen előzetes ismérvek alapján köti meg. Ebből egyenesen az következik, hogy a lóversenyzés sem miképpen nem hasonlítható a többi fogadásos szerencsejátékhoz. A Pénzügyminisztérium a szerencsejátéktörvény tervezetében úgy foglalkozik a lóversenyfogadásokkal, mint a szerencsejátékok egyik változatával. E joghézag elkerülése céljából célszerű külön vá lasztani a lóversenyfogadásokat a többi szerencsejátéktól. Ez nem zárja ki azt a tényt, hogy a lóversenyzéssel kapcsolatos fogadások állami monopóliumként kezelendők. A jelenleg hatályos jogszabályok rendelkezései értelmében Magyarországon a lóversenyeket az 1972ben alakított Magyar Lóverseny Közös Vállalat, illetve annak jogutódja szervezi, és az azokkal kapcsolatos totalizatőrrendszerű fogadások kezelői joga is az övé. Ezen hatáskörben országos jellegű – és amennyiben a folyamatban lévő fogadási rendsze r korszerűsítése, kibővítése országos hálózatra, úgy az is a fent említett intézmény hatáskörébe tartozik. Arra való tekintettel, hogy maga a lóversenyzés rendszere és az azokon köthető fogadások egyedülállóak hazánkban, kívánatos lenne, hogy a szerencsejá téktörvény biztosítson arra lehetőséget, hogy hasonlóan az egyéb szerencsejátékokhoz, a lóversenyen történő fogadásokra is koncessziót állapítson meg, és azt a versenyek lebonyolítására legalkalmasabb vállalkozás vagy egyesület, például a Nemzeti Lóversen y Kft., vagy a Magyar Lovar Egylet koncessziós szerződéssel az államtól megvásárolhassa, mely után a lóversenyfogadásokat nem az állam bonyolítaná le, hanem aki azt megvásárolta. A magyarországi lóversenysport egyedül tartja fenn a hazai versenylótenyészté st minden állami támogatás nélkül. Ezen túl látványos sporteseményt és kulturális szórakozási lehetőséget ad fővárosunkban. Mindezeket figyelembe véve a koncessziós szerződés megkötésénél ezt tekintetbe kell venni. Ez nem sértené az állam érdekeit. A hazai lóversenysport a jövőben is teljesítené a hatályos jogszabályok szerint az állam felé felmerülő fizetési kötelezettségeit. A törvényjavaslat, amely a szerencsejátékok szervezésével foglalkozik, a lóverseny totalizatőr rendszerű fogadásai esetében 75%os n yereményalapot irányoz elő. Ez a törvényben rendkívül lényeges és a lóversenyzés jövője szempontjából is pozitív irányadó. Minél magasabb a nyereményalap, természetesen a fogadóközönség felé visszavezetésre kerül, annál magasabbak az osztalékok, ami az egy edüli és legjobb reklámja a lóversenysportnak. Ez tehát nemcsak a törvénytervezet célja, hanem a lóversenyzést szervezőé és lebonyolítóé is. Mindennek ellenére a jelenlegi totalizatőr forgalmi viszonyainkat figyelembe véve, ezt így nem lehet bevezetni. A t otalizatőrforgalom nem éri el jelenleg azt az összeget, hogy elbírná a 75%os nyereményalapot, és ezen túl fenn tudná tartani az egész lóversenyzés és versenylótenyésztés
