Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
19 Az Alkotmánybíróság ismeretes jogértelmezése mellett pedig jogszerűen egyáltalán nem lehetséges a föld közvetlen reprivatizácója, a téesztulajdon ellenérték nélkül történő kisajátítása. A jogtalanul elvett vagyon természetben történő visszaadása, a reprivatizáció tehát a vagyontárgyak teljes körét illetően nem lehetséges, a termőföld körére szorított reprivatizáció pedig alkotmányossági és méltányossági aggályokat vet fel, miközben a földbirtok szerkezetátalakítása megoldandó feladat. Mindezt figyelembe véve, a jogtalan tulajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslása terén, ha nem akarunk megrekedni, a jogtalanság puszta deklarálása mellett, az elvileg lehetséges megoldás a teljes vagy részleges kártalanítás. Miután az ország helyzete a teljes kártalanítást nem teszi lehetővé, csak részleges kártalanításról lehet szó, amit az ország teherbíró képességének megfelelő mértékben és módon kell alkalmazni. Ezen belül a termőföldre, annak speciális helyzetére tekintettel, és a földtu lajdonviszonyok átalakítására vonatkozó társadalmi érdekre figyelemmel, természetesen külön szabályokat kell alkalmazni. A Kormány által előterjesztett törvényjavaslat úgynevezett kárpótlási jegy formájában kíván a károsultaknak degresszív kulcs alapján r észleges kártalanítást nyújtani. A kárpótlási jegy nem készpénz, amit a tulajdonosa bármilyen vásárlásra felhasználhat, hanem olyan értékpapír, amelyen kizárólag állami értékpapírt lehet venni. Kivételt képez a földtulajdon elvételével okozott sérelmek orv oslására szánt kárpótlási jegy, amelynek fejében az elvett föld jelenlegi tulajdonosától, a termelőszövetkezettől, a károsultak meghatározott köre földtulajdont vásárolhat a termelőszövetkezetet kötelező vételi jog alapján. Megítélésünk szerint a kárpótlás i jegy megfelelő technikát biztosít a jogtalan vagyonelvételekkel okozott sérelmek igazságos megoldására. Alkalmazásával a károsultak az elvett vagyonért vagyonhoz jutnak, a földre válthatóság biztosításával pedig érvényesülnek a földtulajdonra vonatkozó s peciális szempontok is. Ez utóbbiról szólva, a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a javaslathoz képest bővíteni kell azoknak a körét, akik vagyonjegyüket földre válthatják, és arra kell törekedni, hogy az ily módon visszajuttatott földek értéke az esetek minél szélesebb körében elérje vagy megközelítse az elvett földtulajdonok értékét. Magyarul: azok, akiktől elvették a földjeiket, a vagyonjegyen keresztül, illetőleg minél nagyobb arányban, gyakorlatilag kapják vissza azokat. Visszatérve most már az általános szabályokhoz, eldöntendő kérdés, hogy milyen legyen a részleges kárpótlás mértéke. Azoknak az igazsága, akiktől vagyonukat jogtalanul elvették, azt követelné, hogy a kárpótlási jeggyel megszerezhető érték minél inkább megközelítse azt az értéket , amelyet a károsulttól annak idején jogtalanul eltulajdonítottak. A károsultak igazságának azonban korlátokat szab az ország teherbíró képessége és mások igazsága. Hiszen mindenkinek, az egész társadalomnak kell megfizetnie azt, amit most a károsultak kap nak, hiszen a társadalom esik el a bevételektől, ha az állami tulajdont kárpótlási jegy ellenében értékesítik. Részleges kárpótlás esetén a nemzeti közteherviselés valósul meg a múltért való felelősség terén is, hiszen a károsult viseli a teher egy részét, azt a kárt, amelyet nem fedez a kárpótlási jegy. A társadalom többi tagja pedig viseli a kárnak – amit egyébként nem ő okozott – azt a részét, amelyre a kárpótlás vonatkozik. De a közteherviselésnek részesei a termelőszövetkezetek is, melyek a kárpótlási jegyekért kétségtelenül ár alatt kénytelenek földet adni a károsultaknak. A rájuk rótt terhet azonban némileg ellensúlyozza az a tény, hogy a termelőszövetkezetek eredetileg is áron alul, vagy éppenséggel ingyen jutottak földtulajdonukhoz. (Derültség a job b oldalról.) A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint, az ország teherbíró képességét figyelembe véve, a lehető legnagyobb mértékű kárpótlást kell nyújtani minden területen. Belátjuk azt, hogy az elszenvedett károk teljes megtérítésére nincs lehetőség, de a javaslatban szereplő mértéket mindenképpen növelni kell. Egy éve, programunk lényegeként azt írtuk plakátjainkra; "Szabadság, tulajdon." A szabadság azóta naponta megélt tapasztalatunk, a polgárok tulajdonhoz juttatásának első nagy lépése pedig e
