Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 21. kedd, a tavaszi ülésszak 28. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
1641 Egy – a fenti követelményeket kielégítő – javaslatnak úgy, érezzük, három alapvető kérdésre kell feleletet adnia. Először is: milyen javak kerüljenek az egyházak tulajdonába; másodszor: hogyan és milyen feltételekkel vegyenek részt az egyházak a társadalmi közfeladatok ellátásában; harmadrészt pedig, s talán a legfontosabb: milyen jövedelmekből működjenek az egyházak? Kezdeném az elsővel. Az egyházak tulajdonába kerülő javakat három részre oszthatjuk. Először is: véleményünk szerint az egyházak tulajdonába kell adni azokat az állami és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyek az egyházak hitéleti működésének megteremtéséhez szükségesek. S hitéleti tevékenységen azt a tevékenységet értjük, amit csak egyházak – vagyis világi szervezetek nem – látha tnak el, például igehirdetés, szentségek kiszolgáltatása, lelkészképzés és más egyházi személyek képzése. Az ilyen igények kielégítése elsősorban abból a vagyoni körből történhetne meg, amely valamikor az egyház tulajdonában volt, és jelenlegi funkciójának megszüntetése nem veszélyezteti a társadalom által elismert, jól működő intézmények, szervezetek létét. Másodsorban: az egyházak tulajdonába kell adni mindazokat az állami tulajdonba vett egyházi, illetőleg helyette használatba adott állami, helyi önkormá nyzati tulajdonú ingatlanokat, amelyeket az egyház a hitélet gyakorlására, szerzetesrendek, diakónus és diakonissza közösség működésére, oktatás, nevelés, egészségügyi, szociális és gyermeknevelés vagy kulturális célra jelenleg is használ. Harmadré szt pedig: a történelmileg bizonyos egyházakhoz kiemelkedően kötődő, történelmi tradíciót megtestesítő ingatlanok törvényben tételesen meghatározott körét szeretnénk az egyházak tulajdonába adni, kívánjuk, hogy az egyházak tulajdonába kerüljön. A vagyontár gyak e körére azonban véleményünk szerint a Magyar Tudományos Akadémia tehetne javaslatot az érintett egyházak véleménye alapján, s az MTA javaslatáról parlamenti bizottság döntene. A következő kérdésünk – ugye – úgy szólt: miként vehetnek részt az egyháza k a társadalmi közfeladatok megoldásában? Véleményünk szerint az egyház és az önkormányzat megállapodást köthet arról, hogy közfeladatot meghatározott feltételek szerint ellát. Megállapodás esetén a feladat megvalósulására szolgáló vagyon az egyház tulajdo nába vagy használatába kerülne. Alapelvünk tehát a szerződési szabadság elvének tiszteletben tartása, szemben a törvényjavaslatban szereplő megállapodási kényszerrel, hiszen – miként azt Kossuth Lajos is vallotta: "a vallásos felekezetek az állammal szembe n másnak nem tekinthetők, mint az egy hitet valló egyének szabad akaratából kifolyó önkéntes egyesületeknek, melyek épp azon tekintet alá jönnek, mint akármely más társas érdekű egyesületek." Véleményünk szerint is az egyházak a magánjog szférájába tartozn ak, szemben a törvényjavaslat koncepciójával, mely az egyházakat mintegy nemzeti közjogi intézményként kezeli. Az önkormányzatok és az egyházak közötti önkéntes megállapodásnak törvényi előfeltétele kell, hogy legyen, hogy az egyházak ugyanolyan feltételek kel léphessenek a közfeladatok mezejére, mint a civil szféra bármely más szereplője. Továbbá: a megállapodás ne sértse az Alkotmánynak a vallás- és lelkiismereti szabadság gyakorlását biztosító 60. §át, ne veszélyeztesse az önkormányzatok kötelezően előír t állami feladatainak ellátását, valamint hogy az adott településen biztosított legyen a közfeladat világnézetileg semleges intézményben történő ellátása is. Megjegyezzük, hogy bármilyen közfeladat ellátásához természetesen az egyházak ugyanolyan mértékű á llami hozzájárulásra, normatív költségvetési támogatásra vagy céltámogatásra jogosultak, mint az önkormányzatok vagy más világi intézmények, alapítványok. Rátérnék harmadik kérdésünkre, nevezetesen: hogy miből működjenek az egyházak, és úgy érzem, hogy e t ekintetben az SZDSZ merőben új típusú javaslatokkal, megfontolásokkal kíván a tisztelt Ház színe elé lépni. Véleményünk szerint az egyházak működőképességének biztosítása sok irányú törvényhozó intézkedés összhangjaként képzelhető csak el, melybe egyaránt beletartoznak tulajdonjogi, gazdasági és pénzügyi megoldások.
