Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 20. hétfő, a tavaszi ülésszak 27. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1612 Köszönöm szépen. Szünet következik. (Szünet: 17 órától 17 óra 2 4 percig – Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el – Jegyzők: dr. Szabó Lajos, Boros László) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Kérem képviselőtársaimat, fáradjanak a terembe. A helyi önkormányzatokról, illetve hatásk öreikről szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatjuk, és azt szeretnénk, ha le is zárnánk a mai délutánon. Szólásra következik Mécs Imre a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Kérem. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Ország gyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A részletes vitáról van szó. Az általános vitában szövetségünk képviselői már kifejtették nézeteiket. Én most kizárólag a 3. fejezetről – a honvédelmi igazgatással kapcsolatban – szeretnék beszélni. A törvényjava slat egész szerkezetéből, struktúrájából, célkitűzéséből és szellemiségéből kilóg ez az egész 3. fejezet, amelyik egyrészt a honvédelmi igazgatásnak a centrális szerkezetét kívánja összeegyeztetni az önkormányzatiság párhuzamos szerkezetével – ami szinte l ehetetlen feladat – , másrészt a 46. §ban az alkotmányerejű, az Alkotmányhoz csatlakozó – Tölgyessy Péter szakkifejezésével élve – sarkalatos törvény egyik sarkalatos pontját kívánja megváltoztatni. Éppen ezért Szabó Miklós kollégámmal együtt módosító indí tványt terjesztettünk be, amely módosító indítvány értelmében 1982es sorszám alatt javasoltuk, hogy a törvényjavaslatból a teljes 3. fejezetet hagyjuk el, és a törvényt anélkül szavazzuk meg, és bocsássuk útjára. Ezt szeretném egy kicsit részletesebben ki fejteni és indokolni. A honvédelmi igazgatásra vonatkozó részeknek az az alapproblémája, hogy a honvédség működéséhez, szervezetéhez egy centrális szemlélet tartozik. Ez szükségszerű ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon a honvédség, egy katonai szervez et működni. Ezzel szemben az önkormányzati törvény – és az az önkormányzati szellemiség, amit a tisztelt Ház is a magáévá tett – az önkormányzatok párhuzamosságának, egyenjogúságának és párhuzamos működésének az elvén alapul. Emiatt rendkívül kétséges ezek nek a változtatásoknak a sikere. Egyszerűen nincs olyan megfelelő testület, ahová ezeket a centrális feladatokat telepíteni lehetne. Hiszen a megyei önkormányzatok mellett nincs olyan adminisztratív és igazgatási jogkörrel ellátott szervezet, amely ezt a f eladatot el tudná látni. Ugyanakkor a köztársasági megbízottakat több megyére kiterjedően egyegy régióra látták el jurisdictióval. Így egy furcsa helyzet következett be, hogy egyegy régióhoz tartozó köztársasági megbízott egyegy megyére szóló irodája ka pott felhatalmazást – vagy kapna felhatalmazást , hogy a honvédelmi igazgatás feladataival foglalkozzon. Úgy vélem, hogy ez nem kellően átgondolt, a célnak nem megfelelő megoldás. Ráadásul nem lehet a honvédelmi igazgatásnak a kérdését önké nyesen kiragadni a honvédelmi törvénynek a nagy egészéből. Az 1976. évi honvédelmi törvényt valószínűleg ebben az évben fel fogja váltani – a Minisztérium ígérete szerint – egy teljesen új törvény. Ennek a törvénynek nagyon sokfelé kell illeszkednie, és na gyon sok feladatot kell generálisan megoldania. Jelesül: összhangban kell lennie az Alkotmánynyal, összhangban kell lennie az önkormányzati törvénnyel, és összhangban kell lennie a többi sarkalatos törvénnyel. Ilyen körülmények között Szabó Miklós kollégám mal együtt nem tartjuk helyesnek, hogy ez a hatásköri törvény, amelyik tulajdonképpen egy igazítást végez, és lehetővé kívánja tenni az önkormányzatoknak és a köztársasági megbízottak hivatalának a működését, részletesen rendelkezzen erről.
