Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
153 Mik lehetnek ezek? Ilyenek lehetnek például a betéti kamatok. Hogyha a betéti kamatok nál nem következik be egy kamatemelkedés vagy a kincstárjegyeknél egy kamatemelkedés, akkor ezek a megtakarítási formák nem lesznek versenyképesek, ezért valószínű, hogy a másodlagos piac kialakulása folytán a kamatszint emelkedni fog. Márpedig ha a kamats zint emelkedik, annak megint csak inflációs hatása van. A harmadik nagyon fontos tényezőcsoport a másodlagos piac kialakulásával megjelenő hatásegyüttes, ami a részvénypiac – a nagyon gyenge lábon álló, nagyon kialakulatlan, nagyon gyerekcipőben járó részv énypiac – összeomlásával jár. Miről is van szó? Mindenki tudja, hogy a hazai részvénypiacon nagyon kevés részvényt jegyeznek, nagyon kicsi a forgalma, és számos akadály nehezíti a részvénypiac megerősödését. Abban az esetben, ha nagy tömegben jelennek meg a piacon olyan befektetésre szolgáló papírok, mint a kárpótlási jegy, amelyeknek van másodlagos piaca, és ezeket a másodlagos piacon olcsón, névérték alatt meg lehet szerezni, nem lesz olyan befektető, aki bolond lesz a részvénypiacra kimenni, és ott drága pénzen vásárolni akár már részvénytársasági formában működő vállalati részvényt, akár pedig privatizálandó vállalati részvényt. Ez pedig azzal jár, hogy összeomlik a részvénypiac. A részvénypiac összeomlásának a negatív hatásait nem szeretném részletesen ecsetelni, csak néhány dolgot jegyeznék meg. Ugye, ha összeomlik a részvénypiac, akkor nem tudja betölteni azt a nagyon fontos funkcióját, ami a modern piacgazdaságban alapvető, nevezetesen azt, hogy a gazdaságban a tőkejószágok hatékony allokációját valós ítsa meg, vagyis azt, hogy oda menjen a tőke, ahol a legnagyobb megtérülése van. A részvénypiacokon a részvényárfolyamok azért ezt valamelyest mégis tükrözik. Ez a hatás elvész. Szintén elvész a részvénypiacnak az a hatása, hogy a részvénypiacon értékelődn ek a vállalatok. Nemcsak könyv szerint értékelődnek, hanem piaci teljesítmény szerint, ami alapvető információ a befektetők számára. Egyáltalán nem véletlen, hogy a modern közgazdaságtanban a vállalati tulajdon nagyságánál alapvető fontosságú ható tényező a vállalati részvénynek az értéke. A harmadik hatás, amit itt a részvénypiac összeomlásakor kiemelnék, az az, hogy a részvénypiac alapvető intézménye lehetne egy majdan vagy most beindulandó privatizációnak. Márpedig hogyha egy részvénypiac összeomlik, akk or – mondanom sem kell, hogy – nem lehet intézménye egy privatizációnak, megszűnik az a lehetőség, hogy állami vállalatokat a részvénytőzsdén értékesítünk. Ezek a gazdasági negatív hatások csak egy részei azoknak az összefüggéseknek, amelyekre már korábban Glattfelder Béla utalt, aki a frakciónk egyik szónoka volt a megelőző vitában; és ő további okfejtést is elmondott Önöknek. Ezeket nem szeretném megismételni, csak utalok rá. A kárpótlási törvényhez kapcsolódó gazdasági illúziók valószínű, hogy nem állják meg a helyüket. Nem igaz az, hogy ez a típusú kárpótlási törvény és a kárpótlási jegy ilyen formájú megjelenése segíti a piacgazdaság kialakulását, hiszen pont alapvető intézményeit omlasztja össze, továbbá inflációgerjesztő hatású. Nem igaz az, hogy a mo dern mezőgazdaságokra az jellemző, hogy olyan magas a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, mint amit ez a törvénytervezet feltételez. Hogyha csak megnézzük azt, hogy jelenleg hány embert foglalkoztat Magyarországon a mezőgazdaság: ez a munkaképes lakos ság 17%a. A modern piacgazdaságokban ez az arány 2, 5, 7% mindösszesen. Tehát a modern piacgazdaságokban a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége nem teszi lehetővé ilyen nagyszámú tulajdonos megfelelő jövedelmi szintű megélhetését. Összességében a gazda sági érvek és azok a negatív gazdasági hatások, amelyek egy ilyen törvényjavaslat bevezetésével járnának, azt kell, hogy mondassák velünk, hogy ezt a törvénytervezetet el kell utasítanunk. Ezek a gazdasági hatások felélnék a jövőnket, és ez nem engedhető m eg ebben a pillanatban. Akkor sem lenne megengedhető, hogyha a magyar gazdaság ennél sokkal jobb pozícióban lenne. Nem véletlen az sem, hogy olyan országok sem engedték meg a kárpótlás ilyen mérvű megvalósítását, mint KeletNémetország, amelyik azért sokka l jobb gazdasági pozícióban van. Nem pusztán a gazdasági teljesítményét illetőleg, de mindenki által köztudott, hogy KeletNémetország már bent van az európai közösségben, illetőleg sokkal közelebb van a
