Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
1445 Az egyik koncepcionális kérdés az, hogy a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdésébe n a javaslat lehetőséget adott, hogy a pályázat kiírása nélkül is koncessziós szerződés a jogosult részére elsőbbséget biztosítson, amely azt jelentette, hogy a törvényjavaslatban megadott 35 éves időtartamra, a koncessziós szerződés végére; ez azt jelente tte volna, hogy akár száz évig is lehetett volna koncessziós szerződést kötni. Ennek a feloldására javasoltuk mi azt, hogy maradjon el ez a lehetőség, és a 12. § (2) bekezdésében más képviselőtársunk javaslatával összecsengve engedje meg az ágazati törvény azt, hogy a koncessziós szerződést eredeti időtartamának felével pályázat kiírása nélkül is meg lehessen hosszabbítani. Ez azt jelenti, hogy azért ez mindenképpen oldja ezt a merev, fix 35 éves időtartamot. A másik ilyen kérdés volt, hogy hiánya a törvény javaslatnak, hogy nem írta elő kötelezően, hogy a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. Ennek hiánya nagyon sok visszaélésre adhat okot, hiszen ha kiírnak egy pályázatot, és azt sem tudja a pályázó, hogy tulajdonképpe n milyen szempontok alapján kerül ez elbírálásra, ez midnenképpen egy bizonytalanságot okoz. Ezért javasoltuk, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy a pályázatnak ezt tartalmaznia kell. Ehhez a gondolatkörhöz tartozik az a módosító indítványunk is, hogy a pály ázat nyertese nem az, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette, hanem az, aki a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette, és ez ad egy garanciát mindenki számára. Az egyetlen igazán vitás kérdés azonban nem került – véleményünk szerint – feloldásra. A ja vaslat 21. §a megtiltja, hogy a koncessziós társaság egyéb, a koncesszió köteles tevékenységgel szorosan össze nem függő tevékenységen kívül más tevékenységet is folytasson. A mi módosító javaslatunk szerint ennek a paragrafusnak az elhagyását javasoltuk. Nincsen valós indoka annak, hogy ez a tilalom fennmaradjon. Miért ne végezhetne a társaság más tevékenységet is? Nem tartjuk ezt mi egyáltalán összeférhetetlennek. Arról nem is beszélve, hogy ez a tilalom egyben ellentétes is a gazdasági társaságokról szó ló 1988. évi VI. törvénnyel, mert ez korlátozza a társaságnak a jogait. Ezért ajánljuk mi megfontolásra, hogy javaslatunkat a tisztelt Ház fogadja el. Úgy gondolom, hogy ez a törvény a konszenzus jegyében születik meg, hiszen ez egy kerettörvény. Az igazi vitákra várhatóan az ágazati törvények megalkotása során kerül majd sor. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Kovács Béla képviselő úr, Független Kisgazdapárt. KOVÁCS BÉLA, DR. (FKgP) Tévedés, eln ök úr! ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Nem, véletlenül nyomta meg a gombot. Akkor következik dr. Kutrucz Katalin képviselőnő, Magyar Demokrata Fórum. Kérem! Felszólaló: Dr. Kutrucz Katalin (MDF) KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársa im! Rövid leszek, csak szeretném megnyugtatni Boros László képviselő urat, s részben pedig Szűcs Istvánt is. Boros László két kérdésben szólalt fel, és a második részéhez csatlakozott Szűcs István is. Boros László kifogásolta azt, hogy az alkotmányügyi biz ottság nem támogatta azt az indítványát, ami úgy szólt nagyjából, hogy a jegyzőkönyveket a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. Hadd nyugtassam meg Boros Lászlót és mindenkit, akinek ebben valamiféle aggodalma van,hogy itt ebben az állásfogla lásban nem az ármány kormánypárti képviselők sandasága nyilatkozott meg – mint ahogy ő ezt érezni vélte – , hanem ez az alkotmányügyi bizottságnak, ha jól emlékszem, az MSZP képviselőjét is magában foglaló egyhangú döntése volt. Én a jegyzeteimet állandóan magamnál
