Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
1428 hogy az új tulajdonosokat saját maguk kereső vállalatok vagyonértékelőjüket, jogi tanácsadójukat az Állami Vagyonügynökségnél nyilvántartott listán szereplő tanácsadó cégek közül kellene, hogy megválasszák. A kérdéseim így a következők lennének. 1. Megállapíthatóe, hogy a három évre tervezett 50%os – a 89es árakon, ha jól emlékszem, 250 milliárdnyi – vagyon magánkézbe adása milyen arányban oszlik meg a felsorolt privatizációs módok között? 2. Hozzávetőlegesen mennyi az ellenőrizhetetlen hányad , amit a folytatódó spontán és az ezt elhatározásból bővítő hatszáz vállalatra tervezett saját kezdeményezésű privatizáció jelent? 3. Megengedhetie magának a súlyos inaktív adóssággal terhelt ország most, hogy kockázati sávnak hagyjon egy jelentős keretet , ahol a létező piac híján az értékesülés esetlegessége mellett máris a felélés és a szabad rablás folyamata zajlik? 4. Megvalósule ezzel a stratégiával a privatizáció decentralizálása? 5. Várhatóe a folyamat ütemének tervezet szerinti mevalósulása? E ké t utóbbi kérdés lehet, hogy költői kérdésként hangzik, de az indoka itt a stratégiához szükséges eszközrendszer v – véleményem szerint – hiányos volta. Várom a válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre Botos Katalin miniszter asszony válaszol. Dr. Botos Katalin tárca nélküli miniszter válasza BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ismét abbéli minőségemben, hogy a pénzügyminiszter urat helyettesítem; és a pénzügyminiszter úr – aki a gazdasági kabi net vezetője, e kérdésért is felelősként kidolgozott privatizációs stratégia, hogy úgy mondjam, gazdája, melyre képviselő úr is hivatkozott – kért meg e funkció betöltésére. Igen, igaza van Tóth Sándor képviselő úrnak, amikor kérdése felvezetőjében folyama tként és a gyakorlat szülte programként értékeli a Kormány privatizációs stratégiáját. Hadd mondjam el tájékoztatásul, hogy ez a bizonyos stratégiai munka valóban folyamatban van, a kormánybizottság elkészítette jelentését, megtárgyalta a jelentős érdekkép viseletekkel, és a gazdasági kabinet elé terjesztette azt, majd kiegészítésekkel elfogadva további szakmai vitára és az érdekképviseleti mechanizmus egyeztetésére utasította vagy bocsátotta. Az egyeztetés során kikérjük a parlamenti frakciók véleményét is, és az elkövetkezendő hetekben ismét a Kormány elé kerül a maga részleteiben a stratégia. A konkrét kérdésekre érdemben megpróbálom a következőket válaszolni. Ami a képviselő úr kérdésében az arányokra vonatkozott, a válaszom igenlő, mert a privatizációs s tratégia tartalmazza a fő arányokat, és ha pontos számokat nem is, de lehet prognózisokat mondani az egyes fajtákra. Az ellenőrzés kérdésével kapcsolatban a válaszom nemleges, mert nincsen, nem lesz olyan privatizációs technológia, ami az ön fogalmai szeri nt ellenőrizhetetlen lenne, sőt a nyilvánosságnak, az ellenőrzöttségnek, az érdekegyeztetésnek több módszerét, sajátosságokhoz igazodó módszerét kell alkalmazni, s erre több új technológiát is tartalmaz a program. Ennek módszere a privatizáció privatizáció ja is, amikor a szakértői cégekkel, a vagyonkezelőkkel köt szerződést az állam arra megbízott szervezete, az Állami Vagyonügynökség. De ennek eleme az is, amit tartalmaz a stratégia, az alkalmazotti beleszólás intézményes lehetőségének biztosítása, ami tal álkozik az érdekképviseletek támogatásával. És itt szeretném az önök figyelmét arra felhívni, hogy kiemelten fontos, hogy nemcsak az alkalmazotti, hanem a munkáltatói érdekképviseletek is – például a Kamara is – egyetértett az utóbbi elképzeléssel.
