Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Interpellációk: - BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
1417 A második és igen fontos kérdés a beszerzett szén ára, amelyet ön az ötödik kérdésben említett. Kétségtelen tény, hogy a segélyből vásárolt szén átlagosan 50005200 forint/tonna áron került értékesítésre, szemben az importszenek tavalyi 4000 forintos, 4000 forint körüli átlagárával. Az árkülönbségek okai a következőkben foglalhatók össze. A fűtési szezon közepén vásárolni a nemzetközi pénzpiacon önmagában véve magasabb árat jelent, de itt nem volt választási lehetőség, hiszen a fűtési idény közepén kaptuk a segélyt. A környező országokban a jelentős vagy jelentősnek számító magyar szénvásárlás híre az adott szűkös kínálat mellett szintén árfelhajtó tényezőként érvényesült. A fuvardíjakban a do llárra való áttérés Közép- és KeletEurópában körülbelül kétháromszoros emelkedést jelentett pontosan ebben az időszakban. A hazai energiaköltségek növekedése a hazai fuvarköltségeket is igen jelentősen növelte, és végül, de nem utolsósorban a 15%os fori ntleértékelés begyűrűzése is növelte az árakat. Mindezeket a tényezőket beszámítva a múlt évi importszénárhoz képest 2530%kal magasabb ár közgazdaságilag indokoltnak tekinthető, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az elsősorban kiugróan magas fű tőértékű német, illetve délafrikai eredetű szenek esetében a tényleges eladási ár 1011 ezer forint lett volna tonnánként. Ez azonban valóban elfogadhatatlan ár lett volna a magyar fogyasztók számára, így a német kormány az időközben zajló szakértői tárgy alások során beleegyezett abba, hogy ezeknek a szeneknek a fogyasztói ára is hasonló legyen a többiéhez. A hazai eredetű és az importszén fogyasztói ára egyébként közvetlenül aligha hasonlítható össze a következők miatt: a két szén fűtőértéke közel 1:2 ará nyú, tehát a 2000 forint/tonna hazai átlagszénár ebben az esetben már tulajdonképpen, ha a fűtőértéket tekintjük, 4000 forint/tonnának felelne meg. A hazai eredetű szén ártámogatása másfélszeres, hiszen a hazai eredetű szénnél 70%, míg az importszeneknél c sak 45% a támogatás. Emellett a kétféle szén fuvarköltségeiben is igen jelentős eltérések vannak. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, a hazai eredetű szenek és a lengyel importszén közötti eltérés, árdifferencia már csak minimálisnak tekinthető. A l akossági fogyasztói ártámogatás az eredetileg tervezett 2,3 milliárd forintos vállalkozási alapot, tehát a befolyt összeget így körülbelül 1,7 milliárd forintra csökkentette. A csökkenés nagobb része közvetlenül a fogyasztót szolgálta, míg kisebbik hányada a forgalmazás költségeit tette ki. Ha tehát a kérdést úgy tesszük fel, mint ahogy ön is a harmadik kérdésében, hogy kit segített a szénsegély, akkor azt mondhatjuk, hogy részben az egész országot, hiszen nem alakult ki szénhiány, részben körülbelül 400 mi llió forinttal közvetlenül a fogyasztót, mert nem azt az egészen magas 1011 ezer forint körüli átlagárat fizetti és amint a teljes ellenérték befolyik az MNB elkülönített számlájára, körülbelül 1,6 – 1,7 milliárd forint szolgálja majd a vállalkozásfejleszté si, illetve energiaracionalizálási célokat. A felhasználás részleteire vonatkozóan tette fel az első kérdését, amire röviden az alábbiakban szeretnék válaszolni. Annak érdekében, hogy a német kormánnyal történt megállapodásnak megfelelően a pénzsegély fori nt ellenértéke energiatakarékosságot és kisvállalkozásfejlesztést szolgáljon, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint az IPOSZ – az Ipartestületek Országos Szövetsége – között egyezmény jött létre, így az összeg 40%a kisvállalkozásokat támogató g aranciaalap létesítésére szolgál, tehát körülbelül 600 millió forint és a fennmaradó 60%, körülbelül 1 milliárd forint energiatakarékossági alapot hoz létre. A kedvezményes hitel elnyerése érdekében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázatot ír ki, a melynek feltétele, hogy a hitel igénybevétele minél nagyobb energiamegtakarítást eredményezzen. Az energiamegtakarítás keretében olyan célokat kívánunk támogatni, mint például a távfűtéses lakások hő- és melegvíz felhasználásának mérése, szabályozása, fog yasztók hő- és villamosenergiafelhasználásának csökkenése, hagyományos tüzelőanyagok kiváltása, ipari, lakossági épületek hőszigeletése stb.
