Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince):
1415 Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Csend! Kérem , a vitát intézzék el egymás között. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, szavazzanak az államtitkári válaszról, hogy elfogadjáke. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 155 "igen" szavazattal 68 ellenében, 15 tartózkodással az államtitkári válas zt elfogadta. Dr. Soós Károly Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellálni kíván a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteréhez "A szovjet viszonylatú kereskedelmi hitelnyújtásunk tárgyában" címmel. Soós Károly Attila képviselőtárs amat illeti a szó. Interpelláció: Soós Károly Attila (SZDSZ) – a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteréhez – "A szovjet viszonylatú 'kereskedelem' hitelnyújtásunk tárgyában" címmel SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 1989 őszén a gazdasági kerekasztal tárgyalásokon az ellenzék a legszélesebben támadta az akkori kormányt azért, mert az a szovjet viszonylatú exportengedélyek bőkezű osztogatásával jelentős, 800 millió rubeles f izetési mérlegaktívumot halmozott fel. Ez az aktívum – magyarán – hitelnyújtsát jelent. Ezt azért helytelenítettük, mert a Szovjetunió fokozódó gazdasági nehézségei folytán bizonytalan volt, hogy az ellenértéket mikor és miben kapjuk meg. Ilyen bizonytala n körülmények között különösen problematikus, ha egy annyira eladósodott ország, mint hazánk hitelezővé válik. Az akkori kormány meg is fogadta a kritikát, vállalta a szovjet viszonylatú exportnak az exportban érdekelt vállalatok körében természetesen igen népszerűtlen korlátozását. Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az előző kormány hibás politikáját az ellenzéki kerekasztal keretében Botos Katalin mai tárca nélküli miniszterrel együtt, aki remélem most nem fog személyes megtámadtatás címén szót kérni, (moraj ) bíráltam, nem számítottam arra, hogy másfél év múlva ugyanennek a hibának egy még súlyosabb megismétlését kell majd szóvá tennem, immár az új kormánnyal szemben. Nos, az új kormány létrejötte után tavaly szeptembertől ismét jelentősen nőni kezdett, és de cember végéig megkétszereződött a szovjet viszonylatú rubelaktívumunk, és még ebben az évben is tovább nőtt. Ma már eléri a 2 milliárd rubelt. Itt, tisztelt Országgyűlés, olyan összegű kihelyezésről van szó, amely meghaladja például a kifizetett nyugdíjak éves összegének 20%át. Hitelező ország lettünk tehát a visszafizetés olyan bizonytalan és egyre bizonytalanabb feltételeivel, amilyenek mellett magunk aligha kaphatnánk hitelt. Kérdezem az államtitkár urat, milyen kiviteli engedélyezési gyakorlat, az előz ő Kormány által bevezetett szigorú korlátozások milyen fellazítása vezetett oda, hogy eladósodott ország lévén a Szovjetunió jelentős – már legalábbis a saját szempontjukból jelentős – hitelezőivé váltunk. Hogyan lehetséges az, hogy még ez év első hónapjai ban is 400 millió rubellel növekedett a szovjet aktívumunk? Adtake ki exportengedélyeket még ebben az évben is, amikor már tulajdonképpen csak a tavaly megkötött szerződéseket, kiadott engedélyeket lehetett volna teljesíteni? Milyen határidőre, milyen kam attal ígéri a szovjet fél a tartozás – számunkra is elfogadható – rendezését, és mi a magyar fél álláspontja az erről folytatott vitában? Végül nem gondoljae az államtitkár úr, hogy azok a vállalatok, amelyek ilyen körülmények között még lehetőséget kapta k kiszállításokra, egyszerűen elhalasztották a szükséges szerkezeti átrendezést? (Taps az SZDSZ részéről.) ELNÖK (Vörös Vince) :
