Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
1404 Három problémáról kí vánok még itt röviden szólni. Az egyik a 47. §, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése nem ennek a törvénynek a feladata, megítélésem szerint. Nem is érthető pontosan, hogy mire gondol a törvényalkotó, hiszen megítélésünk szerint ezen in gatlankörök egy nagy része már az önkormányzati tulajdonban van. Amennyiben ezen ingatlanok körét érinti a javaslat, és erre vonatkozik, úgy mindenképpen alkotmánymódosításra lenne szükség, ha így akarja megoldani a törvényalkotó a szándékát. A 48. §ban a világkiállítás övezeteként kijelölt terület és ingatlanvagyon már most a fővárosi és a kerületi önkormányzatok tulajdonában van, így ezt erősen csorbítaná: szintén kétharmados törvénymódosítást igényel. De itt is megjegyzem, hogy ezt a szabályozást nem id e kell beépíteni, és az a félelmünk is megvan, hogy itt ezek a részszabályozások mintegy később lefolytatandó politikai vitákat próbálnak prejudikálni. Az 50. §ban pedig az önkormányzati törvény 107/5. §a sérül: ugyanis a belterületi állami földek között korábban a törvény nem tett különbséget a használók szerint. A javaslat, amely arról szól, hogy a szovjet laktanyákat kizárólagosan ezentúl a Kormány hatáskörébe kell vonni, e tekintetben az önkormányzati törvényt módosítja. Tisztelt Országgyűlés! Mindeze k figyelembevételével elmondható, hogy a beterjesztett javaslat jelen formájában alkotmányellenes, lényegi körben módosítja az önkormányzati törvényt, így a törvény nagy részét mindenképpen kétharmados törvénynek kell tekintenünk. Végezetül egy rövid, kis megjegyzést tennék még, mielőtt befejezném. Egyik képviselőtársam tegnap mondta, s nagyon szellemesnek találtam, hogy amikor egy új önkormányzati törvény vitája kezdődik meg a Parlamentben, az igazából a görög eposzokhoz hasonló, amikor is mindenki elmondj a – két tábor van, ahol mindenki elmondja – az invokációt, megtörténik a segélykérés, megcsillannak a fegyverek a két oldalon, és utána – gondolom, az eposzi jelző ezért is hangzott el – hónapokig tartó küzdelem – jelen esetben törvényről van szó, ez épp e lég súlyos az ország életében – kezdődik, ahol is a kölcsönös sebejtések folynak. Az én megítélésem szerint nagyon jó lenne, hogyha ennek a törvényjavaslatnak a vitája kapcsán ezt az eposzi küzdelmet az önkormányzati bizottságban és itt a plénumban is el t udnánk kerülni, s arra kérném az Országgyűlést, hogy ne a hiábavaló hitvitákat folytassuk, hogy ki önkormányzatbarát, és ki centralizál, ki decentralizál, hanem a kétharmados szabály elismerése után köttessenek meg azok a politikai alkuk, amelyekről már Jó zsa Fábián is beszélt, és a hónapokig tartó vitázás és fölösleges módosítási eljárás helyett egy új életképes javaslat szülessen. A magam részéről köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Hasznos Miklós képvi selő úr a Kereszténydemokrata Párttól. Felszólaló: Dr. Hasznos Miklós, a KDNPképviselőcsoport nevében HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A folyosói szereposztás szerint nekem most mint egy szürke párt vezérszónokának az lenne a feladatom, hogy legalább olyan jó 1015 percig dicsérjem és méltassam ezt a törvényjavaslatot. Ettől az önök megkönnyebbülése érdekében eltekintek. Eltekintek attól is, hogy a javaslat fontosságát ismertessem és hangsú lyozzam, tekintettel arra, hogy azt az előttem szólók nagyrészt már megtették. Különben is a vezérszónokok közül annak, aki utoljára szól hozzá, mindig sokkal nehezebb a helyzete, mert ha fel is készül valamiben, hogy úgy mondjam, azt előtte a többi szónok ok kilövik. Én most kímélni igyekszem az önök idejét, és attól is eltekintenék, hogy – mondjuk – részletes törvénymódosítási javaslatokat tegyek konkrétan egyegy paragrafusra. Egyvalamitől azonban nem tudok eltekinteni, és ez pedig az, hogy ne szóljak arr ól a két variációs lehetőségről, ami egy rendszerváltás során a jogi szabályozás területén fennáll.
