Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
130 Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a külügyi és a honvédelmi bizottság közös tanácskozáson jelentést fogadott el a fegyverszállítás ügyében. A házbizottság on egyhangúan arra az eredményre jutottunk, hogy az a célszerű, ha ezzel a jelentéssel az Országgyűlés a holnapi napon foglalkozik. A jelentést követően foglal állást az Országgyűlés arról a három önálló képviselői indítványról is, pontosabban azoknak napi rendre tűzéséről, amelyek ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosak. Bejelentem továbbá, hogy a miniszterelnök úrtól a hét végén, illetve a mai napon két levelet kaptam az 1990. december 18i zárt üléssel kapcsolatban. A miniszterelnök úr múlt heti kezdeményezésé hez kapcsolódva felkérte a honvédelmi és a külügyi bizottságot, hogy foglalkozzanak azzal az indítványával, miszerint az Országgyűlés tegye nyilvánossá az 1990. december 18i zárt ülésen hozott határozatok szövegét. (Taps a balközépen.) A miniszterelnöki k ezdeményezésre támaszkodó javaslatot eljuttattam a két bizottsághoz, kérve állásfoglalásukat és kezdeményezésüket a törvényhozásban. Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkon két képviselőtársunk, a holnapin egy további kért napirend előtti felszólalásra leh etőséget. Elsőként megadom a szót Nagy Andrásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Napirend előtti felszólaló: Nagy András (SZDSZ) NAGY ANDRÁS (SZDSZ) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudom, hogy hosszú és súlyos munka vár ránk, ép pen ezért nagyon rövid ideig kívánom a tisztelt Ház idejét lefoglalni, de úgy vélem, olyan események vannak kibontakozóban, amelyekről a tisztelt Háznak joga van első kézből értesülnie. Nem mint pártpolitikus szólok most, hangsúlyozom, hanem mint egy város , Baja város országgyűlési képviselője. Tisztelt Ház! Talán sajátos magyar átok, talán törvényszerű vagy egyszerűen csak a véletlen hozza, hogy azok a magyar hazafiak, akik sokat tettek hazájuk sorsának jobbra fordulásáért, nem ritkán arra kényszerültek, h ogy az általuk annyira szeretett hazát elhagyják és oda halálukban sem térhessenek vissza. Ezért tölthet el jogos örömmel mindenkit, ha egyegy nagy szülöttünk nem egyszer évszázados távollét után hazatér, hogy hazai földben találjon végső nyughelyet. Öröm mel és büszkeséggel tölt el az a tény, hogy elmondhatom a tisztelt Háznak, hogy március 15én hazatérnek az 1848as forradalom és szabadságharc, az első független magyar Kormány hadügyminiszterének, a magyar honvédség megteremtőjének és névadójának, Mészár os Lázárnak a hamvai. Első független kormányunk hadügyminisztere több mint 100 évig pihent egy angliai kisváros, Titley temetőjében, ahol sírját az ottani lakosok méltó módon ápolták, ezért nekik innen is köszönetet illik mondani. Köszönet illeti a rokonok at, akik méltó módon megemlékeztek rá, méltó sírhelyet állítottak neki. Mészáros Lázár végrendeletében úgy rendelkezett, hogy addig, amíg hazája földjén megszálló csapatok tartózkodnak, nem kíván hazatérni. Számára csak a szabad haza jelenti a hazát. Eddig a politika akadályozta, most a politika segíti hazatérését. És ebben méltó része van a magyar kormány Honvédelmi Minisztériumának is. Kötelességemnek érzem ezt a bejelentést, nemcsak azért, mert annak a városnak vagyok országgyűlési képviselője, melynek M észáros Lázár is volt, hanem a sors furcsa játékaként a magyar honvédség sorsának alakulásáért mint a honvédelmi bizottság tagját, engem is felelősség terhel.
