Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
122 javaslatom elfogadása nem csupán a munkavállalókat, hanem a munká ltatókat is kedvezőbb helyzetbe hozza. Ezért szeretném kérni a tisztelt Ház támogatását, és mivel ma egy kicsit rendhagyó módon folyik a részletes vita, tudniillik egymás módosító javaslatait vesszük pártfogásba, szeretném felhívni Komor Sándor képviselőtá rsam módosító, csatlakozó módosító javaslatára a tisztelt Ház figyelmét. Komor Sándor a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság egyik módosító javaslatához kapcsolódva adott be módosító javaslatot. Véleménye szerint a 29. szakasz (1) bekezdéséne k c) pontja jelenlegi formában nem vesz tudomást arról, hogy jövedelem nemcsak munkavégzés során keletkezhet, hanem annak számos egyéb forrása is van. Indokolatlan, hogy olyanok munkanélküli járadékhoz jussanak, akiknek jövedelme nem munkaviszonyból, hanem más forrásból, például osztalék, kamat, bérleti díj és egyéb dolgok, tehát ezekből származik, és meghaladja a mindenkori minimális bér összegét. Példaként szeretném említeni, hogy az a volt vbtitkár, akit nem választottak jegyzővé, hat havi illetményt ka phat. Munkaviszonya megszűnik a jegyző kinevezésével, de ha nem változik meg a csatlakozó módosító indítvány értelmében a törvényszöveg, akkor a hat havi – nem is alacsony illetmény mellett - még a munkanélküli járadék is megilleti. Kérem, hogy az említett két módosító javaslatot a felsorolt érvek figyelembevételével támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kósáné dr. Kovács Magdolna képviselő asszony a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Kósáné dr . Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a hátralévő három képviselő közül én vagyok a hetedik, azt az egyet tehetem az ügy érdekében, hogy egyetlen témában nagyon röviden próbálok szólni. A törvé nyben felvázolt érdekegyeztetési rendszerrel kapcsolatban engedjenek meg nekem néhány mondatot. Még egyszer megismételném a szocialista frakciónak azt a véleményét, hogy az a kísérlet, amellyel ez a törvényjavaslat kodifikálni igyekszik a tripartit érdekeg yeztetési rendszert, rendkívül jelentős, hiszen a ma működő Érdekegyeztető Tanácsnak sincs jogszabályi alapja, ezért a foglalkoztatási érdekegyeztetés megfogalmazása – ha úgy tetszik – történelmi jelentőségű lépés. Mégis jogos felvetni azt a kérdést, hogy ez a rendszer, amelynek a körvonalait a törvény megrajzolja, vajon működőképese. Attól tartunk, hogy nem. Nem működőképes azért, mert a törvény csupán leírja azt a tripartit érdekegyeztető rendszert, nem tud választ adni arra a kérdésre, hogyan jönnek lét re ezek az érdekegyeztető szervezetek, mi a genezise ennek a tripartit struktúrának. A kérdés nem felesleges, hiszen napi politikai tapasztalatok bizonyítják, hogy a három oldal közül egy biztosan, de talán kettő strukturális és működési válsággal küzd, a munkavállalók és a munkaadók képviselői szinte a véletlen erejével kerültek a tárgyalóasztal mellé, és különösen a munkavállalói oldalon az együttműködés a belső konfliktusok miatt szinte lehetetlenné vált. Éppen ezért minden szomorú esély megvan arra, hog y a törvényben leírt testületek nem fognak tudni működni, vagy kijelölés alapján foglalják el a helyüket az egyeztető rendszerben, ami már a korábbi tapasztalatok alapján rendkívül szerencsétlen helyzet lenne. Ugyancsak felvethető az a kérdés, ami a mai vi tában is már elhangzott, hogy a munkavállalói szervezetek mai nagysága, szervezettsége a valódi társadalmi támogatottságot tükrözie. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre először a Szabad Demokraták által benyújtott törvényjavaslat próbált megfelelő választ adni. Utaltam erre az általános vita során is, hogy a szocialista frakciónak a magánszemélyek jövedelemadójáról a törvénytervezethez benyújtott javaslata éppen a Szabad Demokraták törvénytervezete alapján próbált meg választ adni a munkavállói szervezetek valódi társadalmi támogatottságának kérdésére.
