Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A fokozottan védett területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) a napirendi pont előadója:
1159 A fokozottan védett területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fokozottan védett területen folyta tott erdőgazdálkodási tevékenységről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. A napirendi pont előadója dr. Gyurkó János képviselő úr. Megadom a szót. Dr. Gyurkó János (MDF) a napirend, pont előadója GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) a napirendi pont e lőadója: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némi magyarázattal tartozom önöknek, mert az 1419es számon napirendre tűzött önálló indítványomat átdolgozott formában újra benyújtottam. Ez az átdolgozott indítvány a 2184es számot kapta. Ez a változat nem hoss zabb, mint az előző, mégis pontosabbnak mondható. Eredetileg véghasználati moratórium elrendelését javasoltam a fokozott természetvédelem alatt álló erdőkben, azonban a kérdés ilyen egyszerűen nem rendezhető, még ideiglenesen sem, tehát a rendelkező részbe n foglaltaknak megfelelően az új természetvédelmi és erdőtörvény elfogadásáig sem. Eredeti indítványomat több szakma is jogosan kritizálta, egyrészt az erdőgazdálkodással foglalkozók, másrészt a természetvédelmi szakemberek is, azé rt, mert a teljes moratóriumnak az elrendelése – indokolt kivételek miatt – nem célszerű. Például ilyen a tájidegen fafajú erdők átalakítása vagy egyes gyorsan terjedő fabetegségek lokalizálása. Ezért most részleges felhasználati moratórium elrendelését ja vasolom. Felmerülhet természetesen a kérdés, hogy mi ennek az indítványnak az oka. Mi lehet a célja? Hiszen a kérdés tulajdonképpen rendezettnek tűnik. A fokozottan védett, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdők nem érik el az összes hazai erdőte rületünknek a 4%át. Tehát – mondjuk – gazdasági jelentősége sem túl nagy ennek az indítványnak, viszont természetvédelmi szempontból, én úgy gondolom, hogy igen fontos. Mondom: jogilag rendezettnek tűnik a helyzet, a valóság, a gyakorlat azonban más képet mutat. A tulajdonjog az egyéb jogszabályoknál erősebbnek mutatkozik, és párosulva a rövid távú – idézőjelben: gazdaságossági – szemlélettel, akadályozza a természetvédelmi érdekeknek az érvényesítését. Az új, idevágó törvényeknek a hatálybalépéséig elrend elhető rövid és részleges moratórium csökkenti természeti javaink felelőtlen túlhasználatának a lehetőségét. Indítványomat sajnos külföldről is alátámasztották. Egy számunkra hátrányos intézkedés jelent meg tavaly nyáron: a Nemzetközi Természetvédelmi Unió nemzeti parkokkal és más védett területekkel foglalkozó bizottsága tavaly nyáron a Bükki Nemzeti Parkot az ENSZ 2. kategóriájú védett területeinek a listájáról levette, és az 5. kategóriába sorolta azzal a rövid indoklással, hogy a Bükki Nemzeti Park terü letén az erdőgazdálkodás és a fakitermelés tűnik fő használati formának a sportvadászat mellett, tehát nem a természetvédelem az elsődleges rendeltetés. A természetes állapothoz közelálló őshonos erdeink értékes ökoszisztémái európai jelentőségűek. Több sz empont miatt is fokozott védelemre érdemesek, elsősorban mint hazai élővilágunk genetikai tartaléka és fontos tudományos kutatásoknak a tárgya. Az emberi társadalom fennmaradása szempontjából legalább ilyen fontos a természetszerű erdőtársulások indikátor szerepe. Ez azt jelenti, hogyha a közvetlen emberi beavatkozást kizárjuk egy lehatárolt területről, a légszennyezés, a savas esők, általában a talaj savasodása, a vízszennyezés hatásait mégis érzékelhetjük egy lezárt területen is. A környezettel foglalkozó tudományok számára nélkülözhetetlen viszonyítási alapot jelentenek az indikátorként is működő rezervátumterületek. Az
